Kápolna.
Kápolna.
Kápolna. Az egri járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, a Tarna patak mellett terül el. A XV. század első felében a Sólymosy család birtokában találjuk. E család magvaszakadtával Rozgonyi Péter egri püspök nyeri még 1430 előtt adományul Zsigmond királytól. Mikor Rozgonyi Péter püspök 1430-ban az egri prépostságot alapította, a püspökség jószágaiból e czélból kiszakított birtokokért kárpótlásul, a többi között Kápolnát is átengedi az egri egyháznak. 1483-ban Kápolnát Kis-Kompolttal együtt az egri püspökség birtokaként említik. Az 1546-ik évi adóösszeírásban is az egri püspökség jobbágyközségei között szerepel, ekkor 4 portát írtak itt össze. Az 1552-ik évi összeírásban 5, 1564-ben 7 portája volt. 1635-ben 1 1/4, 1647-ben fél, 1675-ben fél, 1686-ban szintén fél portát vettek fel. Az 1693-ik évi összeírás szerint az egri püspöknek 23 jobbágytelke volt itten. 1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg is az egri érsek a helység legnagyobb birtokosa. Az 1849 február 26–27-én vívott kápolnai csatáról a történeti részben bővebben irunk. Az ellenség kartácstüze ekkor felgyújtotta a kath. templomot. Az újjáépült róm. kath. templom kegyura az egri érsek. A község területe 3794 k. hold, lakóházak száma 333 és a lakosság 1714 lélek, a kik 2 kivételével magyarok: vallásra nézve ref. 12, ág. ev. 4, izr. 21, a többi róm. kath. A helység lakosai fogyasztási szövetkezetet és gazdakört tartanak fenn, azonfelül itt van az ország egyik legnagyobb dohánybeváltó hivatala. A kápolnai csata emlékére csinos emlékoszlopot állítottak a község határában. A helység postája, távíró és vasúti állomása helyben van.
