Kerecsend.
Kerecsend.
Kerecsend. Nagyközség az egri járásban; a Nagy-Alföld kezdeténél, kissé dombos, de nagyobbára sík vidéken, a Laskó patak és a budapest–kassai országút mellett fekszik. Az eri püspökség legrégibb birtokainak egyike. Első ízben a püspökség részére IV. Béla királytól kiadott megerősítő levélben említik, melyet V. István király 1271-ben Lampert egri püspök kérelmére átírt és megerősített. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben Keresnuch és Kerechen alakban fordul elő, plebániája a hevesi főesperesi kerületbe tartozott. 1461-ben Kelecsen néven említik az oklevelek, ebben az alakban fordul elő az egri püspökség 1493–94-ik évi számadásaiban is. Az 1546-ik évi adóösszeírás szerint az egri püspökség birtokában volt. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Kerethen néven fordul elő, ekkor 3 adóköteles, 4 elszegényedett és 8 elpusztult jobbágytelket írtak össze itt. Az 1552-ik évi adóösszeírásban az elpusztult helységek között szerepel. 1635-ben Kelecsen néven szerepel az összeírásban, ekkor 3/4 portája volt. 1647-ben 1 1/2, 1675-ben fél, 1686-ban fél portát vettek itt fel. Az 1693-ik évi összeírásban, az egri püspökség pusztájaként szerepel. 1848-ig az egri érsekség földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg az egri érsekségnek van itt 1428 hold birtoka. 1849-ben a kápolnai csata másodnapján (február 27-én) Guyon gróf honvédtábornok hadosztálya foglalt itt állást, de mivel délután Kápolnánál már eldőlt a harcz, itt várta be Dembinszky visszavonúló honvédeit, honnan február 28-án Mezőkövesd felé vonultak vissza. A régi róm. kath. templomot 1780-ban újjáépítették. Kegyura az egri érsek. A község területe 4271 k. hold, lakóházak száma 313 és a lakosság 1652 lélek, a kik 2 német kivételével magyarok és 2 ref. 52s 7 izr. hiján róm. kath. vallásúak. A helység lakosai olvasókört és önkéntes tűzoltó egyesületet tartanak fenn. A Reiner és Mandula czégnek pedig egy téglagyára áll üzemben. A község postája helyben, távíró és vasúti állomása Füzesabonyban van. E helységhez tartozik a Berektanya.
Hort. – Winterberg Gyula úrilaka.
Ivád. – Ivády Béla úrilaka.
