Kompolt.
Kompolt.
Kompolt. Az egri járásban, a Nagy-Alföld sík vidékén, a Tarna patak jobb partján fekszik. Az Aba nemzetség ősi birtoka, mely az osztálykor a nemzetség Sólymosi ágának jutott. A XIV. században jelentékeny hely, a nádori gyűlések s később a vármegyei törvényszékek székhelye, miként azt az 1345-ik évi oklevél is kifejezetten feltünteti. Vámszedő hely is volt. A XIV. században, valamint 1430-ban Felsőkompolt néven említik az oklevelek, ekkor Rozgonyi Péter egri püspök birtoka, a ki azt a Sólymosiak kihaltával Zsigmond királytól nyerte adományul s ebben az évben az egri egyháznak engedte át. 1440-ben I. Ulászló király május 17-én, Egerből jövet, egy éjszakát Kompolton töltött, 1483-ban és 1494-ben Kiskompolt néven szerepel. Ezekben az években az egri püspökség birtokában találjuk. A Boldogságos szűz tiszteletére szentelt, valószínűleg benczés apátsága a XIII. században már fennállott. A kúnoktól támasztott zavarok közepette szétrombolták, de IV: László király 1280-ban helyreállíttatta s fenntartására segélyt adott. Az 1549-ik évi adóösszeírásban Nagy-Kompolt és Kis-Kompolt helységek fordulnak elő, mindkét helység teljesen el volt hagyatva. Az 1554-ik évi összeírásban az elpusztult helységek között találjuk. Kis-Kompolt előfordul az 1551–1567-ik évi egri püspöki összeírásokban is; mint elpusztult helység földjeit, az 1557-ik évi úrbéri összeírás szerint a püspökség kápolnai gazdatisztje használta. 1693-ban Majzik Simon és Császár Péter voltak itt birtokosok. A XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal birtokába került. 1848-ig a debrői uradalomhoz tartozott. Jelenlegi birtokosa gróf Károlyi Mihály. A helységben lévő kastélyt, mely jelenleg gróf Károlyi Mihály birtokában van, a XVIII. század közepén gróf Grassalkovich Antal örökölte, a ki azt végrendeletileg Forgách Antalnak hagyományozta. A Forgách családtól gróf Károlyi György vette meg s jelenleg az aldebrői hitbizományhoz tartozik. 1849 február 18-án e kastélyba szállásolta be magát gróf Auersperg két század vasasa. E napon Dessewffy hadosztályának egy huszárcsapata váratlanul megrohanta a császáriakat és azokat nagyrészt lekaszabolta. 1868-ban a község nagyrésze leégett. Az 1904 és 1907-ik években is nagyobb tűzesetek fordultak elő. A róm. kath. templom 1858-ban épült a réginek helyén. A község területe 4017 k. hold, lakóházak száma 309 és a lakosság 1661 lélek, a kik közül 69 német, 4 horvát, a többi magyar; vallásra nézve ref. 5, ág. ev. 2, izr. 3, a többi róm. katholikus. A helység lakosai gazdakört s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A község postája és távírója Kápolna, vasúti állomása Kál-Kápolna. E helységhez tartozik Kisasszonytér tanya.
