Maklár.
55Maklár.
Maklár. Az egri járásban, a Nagy-Alföld éjszaki részén, sík vidéken fekszik. A községen az Eger patak egyik ága, a Malomárok folyik keresztül. Az 1261-ben kiadott megerősítő-levél szerint az egri püspökség ősi birtoka. De az 1317-ben kelt ítélet alapján, az egri káptalan nyeri el. Az 1332–37-ik évi pápai tizedjegyzékben Maclar név alatt fordul elő, plebániája, mely közvetetlenül a püspökség alá tartozott s nem volt beosztva egy esperesi kerületbe sem, egyike volt e korban a leggazdagabbaknak. 1467-ben ismét az egri püspökség birtokában találjuk. Az egri püspökség 1493–96-ik évi számadásaiban Nagy-Maklár és Kis-Maklár helységek vannak felvéve. Az 1549-ik évi összeírásban Maklár néven szerepel, az egri káptalan birtokában találjuk; ekkor 15 adóköteles, 10 elszegényedett és 1 újonnan települt jobbágytelket írtak itt össze. 1552-ben 12 portát írtak össze. 1552 szeptemberben Ali basa itt ütött tábort. Az 1554-ik évi adóösszeírás szerint Eger ostroma alkalmával elpusztult s így az adóösszeírásba nem volt felvehető. Egy évtized alatt azonban ismét helyreállott, az 1564-ik évi adóösszeírás szerint 52 portája volt. 1635-ben 3 1/2, 1647-ben 4, 1675-ben szintén 4, 1686-ban 3 1/2 portát vettek itt fel az összeírásba. Az egri püspökség 1684-ik évi úrbéri összeírása szerint 53 adófizető lakosa volt. Midőn Doria János 1687 július elején megkezdte Eger várának körülzárolását, Maklárra tette főhadiszállását s innen hívta fel a vármegye közönségét, hogy a körülzároló császári had élelmezése dolgában intézkedjék. Az 1693-ki évi összeírás szerint az egri püspöknek 26 jobbágytelke volt itten. 1741-ben az egész helység az egri püspökség birtoka volt. 1848-ig az egri érsek földesúri hatósága alá tartozott. Jelenleg a helység legnagyobb birtokosa az egri érsekség. Az 1849 február 26-án vívott kápolnai csata első napján Aulich honvédtábornok táborozott itt a 2-ik honvédhadosztálylyal, majd a másnapi mérkőzés után a magyar sereg Kápolnáról idáig vonult vissza. A község területe 559 k. hold, lakóházak száma 430 és a lakosság 2297 lélek, a kik most mind magyar anyanyelvűek. Pedig a helység egy része sváb telepes volt, a kik azonban mind megmagyarosodtak, de még most is sok köztük a német nevű. Vallásra nézve róm. kath. 2024, ref. 257, ág. ev. 1 és izr. 15. A helység határában levő Baglyoshalmon egy őskori telep nyomaira akadtak, a hol arany fülbevalókat és mammuthfogakat találtak. A róm. kath. templomot 1787-ben kezdte építtetni gróf Esterházy Károly egri püspök, melyet 1796-ban fejeztek be. Kegyura az egri érsek. A reformátusok temploma 1781-ben épült. A helység lakói önkéntes tűzoltó-egyesületet és református olvasókört tartanak fenn. A község postája és vasúti állomása helyben van, távírója Füzesabonyban. E helységhez tartozik a Vöröskútitanya.
