Mikófalva.
Mikófalva.
Mikófalva. A pétervásári járásban, meredek hegy tövében, az Eger patak mentén terül el. A Bél nemzetség ősi birtoka. E nemzetség a XIII. század második felébe szétosztván az ősi nemzetségi javakat, azt a részt, a hol a mai Mikófalva terül el, 1282-ben Rátót és II. Mikó nyerik. A helység II. Mikótól (1282–1327) vette nevét, a ki azt betelepítette s határait 1295-ben az ugyane nemzetségből származott Gergely fiaitól megvett birtokokkal gyarapította. 1413-ban a Rátoldfalviak birtokában találjuk. 1468-ban a Monyorósi család volt itt birtokos, e család itteni birtokait a Nádasdyak és az Ormányiak kapják. 1492-ben egy Nagy nevű család volt itt birtokos, mely Mikófalvi előnévvel szerepel. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes családé volt, ekkor 4 adóköteles portát írtak itt össze. Az 1546. évi adóösszeírás szerint több nemes család birtoka. Ekkor 4 adóköteles, 8 elszegényedett és 2 puszta jobbágytelket írtak itt össze. 1549-ben 5 adóköteles és 3 elszegényedett jobbágytelek, azonfelül pedig 1 nemestelek volt itt. 1552-ben 3, 1554-ben 3, 1564-ben szintén 3 portát írtak itt össze. 1635-ben 2 1/4 portája volt, ekkor nemes községként szerepel az összeírásban. 1647-ben és 1675-ben, mint kuriális helység, 4, illetőleg 7 frt taksát fizetett. 1693-ban Bekény János, Kelemen István, Kovács György, István, Mátyás, János és Albert voltak itt birtokosok. 1741-ben Almássy János volt a helység legnagyobb birtokosa, kívüle azonban még számos köznemes volt itt birtokos. A XIX. század első felében az Almássyakon kívül a Bekény, Kovács, Kelemen, Zay, Rakovszky, Marton, Hellebront és Torma családok, továbbá gróf Keglevich Miklós voltak itt birtokosok. Később, a XIX. század derekán, az itt lévő nemesi birtokokat a Kovács és a Kelemen családok vásárolták össze, ezeknek utódai a helység jelenlegi birtokosai. A helység temploma a XVIII. század első felében épült, az ajtókőbe 1757. évszám van bevésve. Kegyura a község, mint testület. A község területe 2220 k. hold, lakóházak száma 204 és a lakosság 992 lélek, a kik mind magyarok és 15 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A nők házivászon és rongypokrócz szövésével foglalkoznak. A község postája, távíró 58és vasúti állomása Bélapátfalva. E helységhez tartoznak Villó és Ugfalva puszták.
