Nádújfalu.
Nádújfalu.
Nádújfalu. A pétervásári járásban, a Mátra hegység éjszaknyugati részén, a Zagyva folyótól egy kilométernyire fekszik. 1426-ban Iván, Szuha és Füzes helységekkel együtt az Iváni család birtokában találjuk. 1463-ban Szuhával és Maczonkával együtt fordul elő, ekkor Wyfalw néven szerepel s az Iváni család birtoka. Az 1549. évi összeírás szerint csupán 1 adóköteles, ezenkívül 3–3 elszegényedett és elpusztult jobbágytelket írtak itt össze. Az 1554. évi összeírásban az elpusztult helységek között szerepel. 1635-ben 1 1/4, 1647-ben 1 1/4 1675-ben fél, 1686-ban fél portája volt. 1693-ban Gyürky Ferencz birtoka, a kinek itt 5 jobbágya volt. A XIX. század első felében a Halasy, Gyürky, Vecsey, Gyurcsányi, Balázs, Bakó, Markolt, Horváth és Sütő családok voltak birtokosok. A Halasy család birtoka jelenleg Zmeskál Zoltán cs. és kir. kamarásé (1736 kat. hold), kinek birtokába került a volt Halasy-féle kastély is, a mely alatt boltíves pincze van. A török hódoltság előtt a helység más helyen volt, a török világban a helység lakosai elhagyván lakóhelyeiket, az itteni nádasokban telepedtek le. A régi község helye ma is Faluhely néven ismeretes. A török hódoltság után telepedett át a jelenlegi helyére. 1871-ben nagy csapás érte a községet, legnagyobb része leégett. Róm. kath. temploma még a XVIII. század előtti időből való, mennyezete 1746-ban készült. A mennyezet nagy négyszögletes táblákból áll, a melyek mindegyike magyaros stílusú és színezésű festményekkel van díszítve. A község területe 3142 k. hold, lakóházak száma 117 és a lakosság 632 lélek, a kik 4 kivétellel magyarok s 3 protestáns és 8 izr. hiján róm. kath. vallásúak. A lakosság háziiparszerűleg űzi a nyirfaseprő-készítést és vászonszövést. A határban kőbánya is van. A község postája, távíró és vasúti állomása Mátramindszent. A helységhez tartoznak még Rakottyás és Pusztaközépiván.
