Nagyréde.
Nagyréde.
Nagyréde. A gyöngyösi járásban, az Újhegy alatt elterülő völgyben, a Patai patak partján fekszik. Az Aba nemzetség ősi fészke, hol e nemzetség valamennyi Rédei ága birtokos volt. Az 1332–37. évi pápai tizedjegyzék szerint már plebániája is volt, mely a patai főesperesi kerülethez tartozott. Rédét már a XIV. század elején a nemzetség legalább három részre osztotta s mindegyik, birtokos külön bírót tartott, ily módon három község: Nagy-, Kis- és Szent-Márton-Réde keletkezett. Az egyik Rédei ágból Vörös Dezső fia Jakab (1343–52), a ki felvette a Rédei nevet, még életében felosztotta jószágait fiai között s magának egy harmadot tartott meg, mely 50 holdból és 3 telekből állott. A másik alágból származó Mikocsa (1339–1351) és Vanyarcz János (1351) Szent-Márton-Rédét bírta. Demeter fia Olivér (1338–1351), valamint Garduan fiai: László és Miklós (1345) Nagy-Rédei néven szerepelnek. 1415-ben, 1424-ben és 1446-ban Rédeszentmárton és Szentmártonrédéje néven szerepel. 1422-ben, 1450-ben és 1464-ben Boldogasszonyréde néven említik az oklevelek. 1414-ben a szuhai Jákófiak és a Fedémesiek voltak itt birtokosok. Az 1549. évi adóösszeírásban 4 portával van felvéve. Az 1552. évben 5, 1554-ben 6, 1564-ben szintén 6 portája volt, 1635-ben 1 1/2, 1617-ben s 1675-ben 1 portával van felvéve az adóösszeírásba. 1684-ben Rákóczi Ferencz birtokában találjuk. 1693-ban 62Majthényi György birtoka, a ki egyúttal a hozzátartozó Kisréde pusztát is bírta, ezenkívül még Laczkovics István és a Darvas család voltak itt birtokosok. 1741-ben Stessel Kristóf birtoka. A XIX. század első felében báró Eötvös Anna, Stessel Kristófné, Rédey Ferencz, Prónay Károly, továbbá az Almássy, az Isaák s a Darvas családok voltak itt birtokosok. Jelenleg Földváry Vilmos (1200 hold), Graefl Jenő (600 hold), Deutsch Adolf (560 hold) és Brezovay Sándor (518 hold) a helység legnagyobb birtokosai. A községben három úrilak van. Az egyik Brezovay Sándoré, a másik Isaák Istváné s a harmadik Földváry Vilmosé. A helység templomát eredetileg a Stessel család építtette a XVIII. században, 1873-ban újjáépítették. A templom oltárképe a XVIII. századból való műremek. A község területe 5970 hold, lakóházak száma 402 és a lakosság 2104 lélek, a kik mind magyarok; vallásra nézve ref. 9, ág. ev. 6, izr. 29, a többi róm. katholikus. A helységben a közbirtokosságnak téglagyára áll fenn, melyet jelenleg Vitál Márton bír bérben. A község postája, távíró és vasúti állomása Gyöngyös. E helységhez tartoznak Kisréde puszta, továbbá a következő tanyák: Lászlótanya, Lubytanya, Malvintanya, Margitmajor, Rózatanya és Vilmostanya.
Ludas. – ld. Beökönyi Viktor úrilaka.
Nagyfüged. – Kilián Ernő úrilaka.
