Szurdokpüspöki.
Szurdokpüspöki.
Szurdokpüspöki. A hatvani járásban, szép hegyes vidéken, a Muzsla nevű hegy alatt, a Zagyva mentén fekszik. Az egri püspökség legrégibb, 1261-ben kelt megerősítő levele a püspökség ősi birtokai között sorolja fel, de később idegen kézre jutott, mert többé nem szerepel a püspökség birtokai között. Aba nembeli Demeter, a Rédei ágból, 1290-ben nyerte egyik rokonától, Kátai Mihedeus özvegyétől, de kevés idő múlva elvesztette, úgy hogy fiai, Demeter, Olivér és Kemény, 1338-ban csak hosszas utánjárással és nagy költséggel tudták visszaszerezni. 1469-ben Báthory Albert elfoglalta Rédei Jánosnak itteni birtokát, mely foglalás miatt Rédei János Heves vármegye közgyűlésén panaszt emelvén, Országh Mihály nádor ez ügyben vizsgálatot rendelt el s annak megtartásával az egri káptalant bízta meg. A per, úgy látszik, a Rédeiek javára dőlt el, mert 1472-ben ismét a Rédeyek birtokában találjuk; ekkor részint Nógrád, részint Heves vármegyéhez tartozott. A Rédeieken kívül az ugyane nemzetségből származó Tariaknak is voltak itt birtokai. Tari György 1465-ben, Budán, Pálóczi László országbíró előtt tett végrendeletével Sirok várát a hozzátartozó birtokokkal, közötte Szurdokpüspökivel együtt, Országh Mihály nádornak, valamint Kompolthy János fiainak: Miklósnak és Venczelnek hagyományozta. Az 1549-ik évi összeírás szerint több nemes család birtoka, ekkor 10 portája volt. 1554-ben 10, 1564-ben 8 portát írtak itt össze. 1635-ben 3, 1647-ben 2, 1675-ben 1 portája volt. 1693-ban az esztergomi káptalan birtokában találjuk. 1741-ben az esztergomi káptalan földesúri hatósága alá tartozott, melynek 1848-ig volt itt földesúri joga. Jelenleg az említett ősi birtok Györgyey Antal tulajdona, kinek a falun kívül, a hegyek alján, modern stílusban épített kastélya emelkedik. A helység róm. kath. temploma 1769-ben épült, a plebánia kegyura Györgyey Antal. Az egyház tulajdonában van egy 1720-ból való aranyozott ezüst kehely. A helység keleti határán van egy kősziklába vágott remeteház s hajdan templom is volt a közelében. 1848 október havában Rózsa Sándor szabad csapata és öt császári katona között összeütközés volt a helység határában. 1903-ban nagy tűzvész pusztított a helységben. A község területe 2615 k. hold, lakóházak száma 180 és a lakosság 909 lélek, akik mind magyarok s 2 ref. és 10 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai 48-as függetlenségi kört tartanak fenn. Van kőbányája és kovaföld-telepe. A község postája és vasúti állomása helyben van, távíró-állomása Apcz és Pásztó. E helységhez tartozik Szurdokmajor, Lapostanya és Cserepes.
