Tarnabod.
78Tarnabod.
Tarnabod. A hevesi járásban, a Nagy-Alföld síkságán, a Tarna folyó mellett terül el. Már a XIV. században fennállott. Az 1333. évi pápai tizedjegyzék lajstromában is szerepel, a mikor Borhy Lőrincz 8 garast fizetett. A tatárjáráskor a község elpusztult a templommal, a melyet azonban ugyanott ismét felépítettek és körülötte alakult az új helység. A XV. században már plebániája is volt, melyhez a mai Kál helység, mint fiókegyház tartozott. 1446-ban mint Kál határosa fordul elő. Az 1546. évi adóösszeírásban 3 portával szerepel. 1549-ben 3 adóköteles, 7 elszegényedett és 3 adómentes jobbágytelket vettek itt fel az összeírásba, 2 telken nemesek laktak. Az 1552. évi összeírás alkalmával 5 portát vettek itt fel, megjegyzi azonban az összeírás, hogy az ez évi adó második részlete nem volt behajtható. 1552-ben elpusztult, 1553–54-ben újra kezdték felépíteni, az 1554. évi adóösszeírásban is az újonnan épült helységek között szerepel, mind a mellett az 1564. évi adóösszeírás az elhagyott (t. i. melyeknek lakói elfutottak) helységek között sorolja fel. 1635-ben egy nemesi kúriát és 1 1/4 portát vettek itt fel az összeírásba. Az 1647-ben és 1675-ben eszközölt összeírás szerint csupán nemesek és egy kovácsmester lakták, 1684-ben Huszár Imre birtokában találjuk. Az 1693. évi összeírásban Tarnócza-Bod néven szerepel, ekkor Császár Péter birtoka. 1741-ben a Nyáry család birtokában találjuk. A XIX. század első felében Almásy István, báró Orczy, gróf Szapáry, Saághy, Csoma, Goszthony és a Subich családok, továbbá gróf Almássy György bírtak itt földesúri joggal. Később a gróf Zichy család szerzett itt birtokot. A kath. templom 1780–90 között épült Szentmihályi Mihály és a hívek adományából, a régi templom köveinek felhasználásával. A község területe 1803 k. hold, lakóházak száma 167 és a lakosság 1026 lélek, a kik 2 német kivételével magyarok s 5 izr. híján róm. kath. vallásúak. A község postája Kál, távíróállomása Kál és Erdőtelek, vasúti állomása Kál-Kápolna. E helységhez tartozik Pusztabáb.
