Tarnaszentmiklós
Tarnaszentmiklós
Tarnaszentmiklós. A hevesi járásban, a Tiszától hét kilométerre elterülő síkságon, a Hanyiér mellett és a Ludas tó közelében fekszik. Eredetileg a Pálócziak birtoka. Legrégibb adatunk 1421-ből való e községről. 1424-ben Csonkaszentmiklós néven fordul elő. 1526-ban Pálóczi Antal birtoka, a ki végrendeletileg az egri káptalannak hagyományozta. Az 1549. évi adóösszeírás szerint ekkor már el volt hagyatva. Az 1552. évi összeírás alkalmával az elpusztult helységek között szerepel. Szentmiklóst az 1554-ben eszközölt összeírás alkalmával már nem vették fel. Az 1635. évi adóösszeírásban Heves-Szent-Miklós néven fordul elő, ekkor 1 1/4 portája volt. 1647-ben 1 1/2, 1675-ben 1 1/2, 1686-ban 1 portát vettek itt fel az összeírásba. Az 1693. évi összeírás szerint részben a királyi kincstár, részben az egri káptalan birtoka. Később, egészen 1848-ig, az egész helység az egri káptalan földesúri hatósága alá tartozott. A helységet 1750-ben telepítette az egri káptalan. Az 1766-ban tartott egyházlátogatás alkalmával már egyháza is volt, ekkor még a pélyi plebániához tartozott. 1780-ban önálló plebánia lett. A helység ősi temploma 1567-ben a török támadásnak esett áldozatul. A második templomot, a gróf Barkóczy Ferencz egri püspöktől adományozott oltár fölé, 1756-ban építtették. A harmadik templom 1818-ban épült, Komáromy János egri kanonok áldozatkészségéből. A róm. kath. templom kegyura az egri főkáptalan. Történelmi emlékei közül említhető a plebánia alapító-levele, a mely 1780-ban kelt s gróf Esterházy Károly egri püspök írta alá. Jelenleg az egri főkáptalannak van itt 3000 hold kiterjedésű birtoka. A község területe 6082 k. hold, lakóházak száma 260 és a lakosság 1818 lélek, a kik mind magyarok s 33 ref. és 12 izr. kivételével róm. kath. vallásúak. A helység lakosai róm. kath. olvasókört, polgári olvasókört s fogyasztási és értékesítő szövetkezetet tartanak fenn. A község postája, távíró és vasúti állomása helyben van. E helységhez tartozik: az Egri káptalantanya és a Mihálytanya.
