Tiszaigar.
Tiszaigar.
Tiszaigar. A tiszafüredi járásban, a Tisza balpartján elterülő síkságon fekszik. A Tisza valamikor idáig kanyargott, de a holt meder 1863-ig csak árvíz idején telt meg vízzel. Azóta a meder, az ú. n. Tó ármentesített terület. A síkság átlagos tengerszín fölötti magassága 93 m, legmagasabb a Kettőshalom 104 m. és a legmélyebb fenék 83 m. A Tomaj nemzetség Abádi ágának ősi birtoka. Ez ágból származó Abádi Sebestyén fia Lóránt 1325-ben atyja testvérétől Úztól származott Péter özvegyét és leányát 50 márkával kielégítvén, Csanád egri püspök bizonyságlevelet állított ki részére, hogy e női családtagok és örököseik Abád, Szentimre, Tinódtő és Igar nevű birtokokra semmiféle jogot nem igényelnek. Hajdan Szabolcs vármegyéhez tartozott, de a XV. században, úgy látszik, Heveshez csatolták. 1455-ben Szabolcsba helyezi vissza Mátyás király. Ekkor a Bajoni család bírtoka. 1472-ben Szőlősi György és László birtokában találjuk, a kiknek kérelmére Báthory István országbíró Tiszaigar és az egri püspökség tulajdonában levő Tiszaörs között határjárást rendel el. A XVI. század elején már a Széky család a helység háromnegyed részének birtokosa. Dobó István 1548. évi, valamint az 1552. évi adóösszeírás szerint már Heves vármegye községei között szerepel, azok közé a helységek közé tartozott, melyeket a török hódoltság következtében csatoltak Heves vármegyéhez. Az 1552. évi adóösszeírás szerint 16, 1554-ben 11 és 1564-ben 8 portája volt. Az itt birtokos Széky Pál 1589-ben részt vett Eger várának védelmében, 1591-ben Külsőszolnok vármegye alispánja volt. Végrendeletében a következő birtokokról intézkedett: Bátor, Keresztúr, Tiszaszőlős, Igar, Ders, Ludas, Tarnaméra, Nyék, Szilestye, Lökősháza. Fia Széky Ferencz 1616-ban zálogba adta Igart, Tiszaszőlőst és Derzset Kállay Vinczének. 1640-ben újból zálogba adta e birtokokat Balku Pálnak. Széky Ferencz fia Péter, szendrői várkapitány, Igart a többi elzálogosított javakkal együtt visszaváltotta. Az 1635. évi adóösszeírás szerint 1 1/2, 1647-ben és 1675-ben 1 1/4, 1686-ban ugyanennyi portája volt. 1693-ban a Darvas család volt itt birtokos. 1734-ben III. Károly király visszaítélte a Széky családnak és a Széky család jogán a Pappszász családnak és a Széky család jogán a Pappszász családnak Igart, melyet a család fegyverjog cízmén veszített el. Széky György és Pappszász György tényleg birtokukba vették ipari birtokukat is és felépítették a nádfedelű, 8 szobás Széky kúriát, mely jelenleg is fennáll. 1743-ban a helységet újból telepítették. Széky György után (1734) gyermekei: Zsigmond, Ferencz, Pál, Zsuzsanna és Borbála örökölték igari birtokait. Zsigmond utódai közül 1848 előtt szintén Széky Zsigmond volt birtokos és utána fia Széky Péter, rajta kívül a Széky család jogán Dapsy Dánielné. szül. Retssky 84Judith, Szemere Istvánné szül. Törös Mária, Bilkei Lipcsey Károly (Lipcseyné Széky Klára után), Szathmári Király Pálné, Lévai Koós Anna (Széky Borbála leánya) után fia Szatmári Király György, Széky Zsuzsanna jogán Okolicsányi Péterné, szül. Józsa Erzsébet, valamint fiai Gusztáv és György. A Pappszász család leszármazói közül Pappszász Ignácz, kinek neje Bernátfalvi Bernát Amália volt. Barkassy Benedek és György, Veresmarthy László, első neje Kandó Julianna, második neje Szontagh Luiza. Veresmarty István (neje Nánásy Teréz), Veresmarty András és Terézia (Kovássy Sándorné). Ezenkívül birtokosok voltak még Mészáros Gábor, Sárközy Mihály, Bagossy József, Deme Sámuel, Kovács István, Kovács Pál, Gálospetri Nagy Pál, Besenyei Szabó József, Szana Zsigmond, Szücs Sámuel és Vargha József. Jelenleg a helység legnagyob birtokosai Széky Péter dr, kinek itt szintén régi kuriája van, melyet még Okolicsányi Gusztáv építtetett 1833-ban. Van itt gazdag könyvtár is. A tulajdonos itt, messze földön híres csemetekertet, faiskolát és gyümölcsöst tart fenn. Továbbá Széky István (1076 hold), Györgyei Antal (572 hold) és Hering János (565 hold). A helységben három templom áll fenn. A reformátusoké 1784-ben, a katholikusoké 1854-ben épült. A falu közepén egy őshalom áll, honnan őskori leletek kerülnek felszínre. A Széky család gyűjteményében őrzik azt a nevezetes oklevelet, mely az 1472. évben tartott határjárásról szól. A község területe 5921 k. hold, lakóházak száma 276 és a lakosság 1726 lélek, a kik mind magyarok. Vallásra nézve túlnyomó a református, még pedig 1132 lélek; róm. kath. 485, gör. kath. 2, ág. ev. 8, izr. 99. Van a helységben Olvasókör, Gazdakör, Általános Népkör és Önkéntes Tűzoltó-egyesület. A község postája helyben van, távíró-állomása Tiszaszőlős, vasúti állomása Tiszafüred és Tiszaszőlős. E helységhez tartozik: Csige, Ürmöshát, Kettős, Kúthát, Körtélyes, Száraztag, Fehércserepes, Székymajor, Erdőmajor, Kiscsókás, Nagycsókás, Rétitanya, Határtanya, Csikósház, Csárdahalom, Kispaphalma, Dobogóhát, Paptanya és Bódihát.
