Nemzetség és vallás.
Nemzetség és vallás.
A hevesi magyarság közt feltünő népfoltok, mert szigeteknek nem nevezhetők, a Zagyva és Tarna völgyén találhatók. Amott, a Nógráddal határos részen, Hasznoson és Szuhán, tót elemek vannak; emitt egy községben, Kompolton, ez egyetlen poliglottnak nevezhető helységben, német kisebbségre akadunk. Amannak magyarázatát, ha Nógrádnak súlytalan magyarságú 42 tót községére s a nógrádi 34 palócz község között mindmáig tótnak maradt Sámsonházára gondolunk, könnyen megtaláljuk, emerre a Balogh kérdésével felelhetünk: „Honnan kerül ez a német elem ide, a palóczföld szívébe, elszigetelten többi fajrokonaitól? Csak hozzávetőleg állapíthatjuk meg. Félszáz év előtt föllebb, Aldebrőn, a lakosság túlnyomóan német volt, de innen a svábság elpusztult, s úgy látszik, egy töredékével Kompoltra költözött. Aldebrő ma tiszta magyar falu, mely az egykori német elemet, sok valószínűség szerint, a szepesabauji (gölniczi medencze) s nem a pestvidéki svábságból kapta.” Csak félmagyarázat. Az egész dologra a történet vet világot.
Az bizonyos, hogy nem mindig ilyen volt a vármegye etnikai képe és vele együtt etnikai élte. E monografia történelmi része feltünteti a települések és bevándorlások sokféleségét. Azonban az ősmagyar faj, miként hazánk egész területén, itt is éreztette őserejét, s ma már semmi sem árulja el az idegen eredetet.
Az etnikai és a hitélet között eredetében nincs ugyan okozati kapcsolat, mert a vallás nem köti magát fajhoz s a faj sem született vagy él kizárólagosan egy vallásra kényszerülten. Mi itt, a továbbiak kedvéért, csak az eredményre mutatunk rá; arra, hogy a mily arányban egyajkú vármegyénk, csaknem annyira egyvallású is.
Az egész vármegyében nagy többségben vannak a katholikusok, s csak itt-ott mutatkoznak kisebb református szigetek, valamint izraelita spórák a katholikusság nagy tengerében. Részletezve a dolgot: a vármegye 117 községe közül 112-ben a nép vallása római katholikus, 5-ben (Átány, Poroszló, Tiszafüred, Tiszaigar, Tiszaszőllős) református. Erősebb kálvinista kisebbség van 6 r. kath. (Maklár, Lőrinczfalva, Sarud, Tiszanána, Örvény, Tiszaörs), r. kath. kisebbség pedig a fentebb említett öt református községben. Izraelita természetesen csaknem minden községre esik egy-kettő. Legtöbb él Gyöngyösön, Egerben és Pásztón. A többi felekezetek a százaléktizedeket sem haladják meg, a mi egyébként a falusi zsidóságra is áll, hogy ezek a vármegyének nem álló, szervezett hitéletet élő, hanem vándornépességéhez tartoznak.
Már ebből is sejthető, hogy ez a nyelv és jórészt vallás szempontjából is egységes vármegye nem tartozik a „tarka”, a „színes” vármegyék közé. Néprajza 195mégsem érdektelen. Mert azonkívül, hogy a tuladjonképeni palóczföld a Mátra alja, gazdag speczialitásokban, kuriózumokban, e magyar vármegye sok ősi, a nemzeti lélek mélyén fekvő alapsajátságokat mutat s nyújt értékes adatokat a magyar típus rajzához. Néprajzi szigeteket nem találunk, hacsak ilyenül nem vesszük a mátrai palócz-földet, de égalji és területi különbségek okozta árnyalatokat a nép fiának mind alakjában s általában külső életviszonyaiban, mind érzésében, gondolkozásában, ízlésében, szokásaiban, szóval egész jellemében észrevehetünk, ha éles szemmel a mélyebben futó ereket vesszük szemügyre. E czélra osszuk fel a vármegyét természeti viszonyai szerint.
