Vaskorszak.
Vaskorszak.
A vas használatának kezdetét kb. Kr. e. 700 esztendőre teszik, úgy hogy 400 esztendőn tartott volna. A La Tčne-korszakot 500 évre számítják, melynek fejlesztését a magasabb kelta műveltségnek tulajdonítják. A vaskorszak e két szaka között hazánkban még harmadik, jellegzetes is felvehető: az ú. n. szkitha. Ily csapat kevéssel Krisztus születése előtt költözött a Duna-Tisza közére, ezt a görög és a római írók metanasta-jazignak nevezik. Leleteit legutóbb 1907 április havában Gyöngyös-püspöki határában fedezték fel, Morvay Farkas Mihály szőlejében.
Ezekből láthatjuk, hogy Heves vármegye területén már a vaskorszakban is több jellegzetes időszak hagyott nyomokat. Ipolyi ama bronzdiadémot, melyet Istenmezőn találtak, a kelta vaskorszakba helyezi. Be kell vallanunk, hogy a vármegye területén előkerült e korszakbeli leleteket még nem osztályozhatjuk a vasnak fentebbi korszakai szerint: így némelyek a Szent Erzsébeten talált s fentebb említet bronzsarlókat és egyéb tárgyakat szintén ide hajlandók sorozni. Felsőnánán a Skalyina s Ördögvályú táján talált putrilakásokat az e tájon lelt aranykarperecz és egyéb leletek után szintén e korhoz vélik számítani. – Alsótárkányon az üvegpaszta-nyakfűzér lelete, valamint a Mátrában az Ágasvár alatt talált ilyféle üvegpasztagyöngyök után következtetve, e két helyen is e korbeli népek telephelye lehetett. – Ugyancsak Alsótárkányon zsugorított testhelyzetben temetett emberi csontvázat találtak, mely mellett azonban semmi lelet sem szolgált felvilágosítással.
Maklárról kerültek e sorok írójának gyűjteményébe vaskorszakra mutató tárgyak: tűk, paszta- s a jazig leleteket jellemző kalczedon-gyöngyök, ezüstcsat, ezüstfibulák, aranyfülbevalók stb., melyeknek egyes darabjai azonban, 443különösen – alakjukról itélve, – a fibulák, a római vagy népvándorlási időszakba esnek, a mint a fibulákkal itt talált Julianus-érem igazolja. Ilyen római érmekkel igazolt leletek a vármegyében másutt is feltünedeznek, ú. m. Commodusé Felsőtárkányon, Faustina Senioré, Felnémeten, Maximianus Herculeusé, Hevesvezekényen meg Pásztón továbbá Bessenyőtelken stb. Ezeken kívül Fejér Kálmán, gyöngyös-tarjáni jegyző, a Mátrában számos római érmet gyűjtött össze.
Szépművű vasfibulákat találtak a Bükkségben a vármegye területének szomszédságában is. A leletek alapján legbiztosabban Sirok jelölhető ki a keltafaj telepéül, különösen pedig annak Darnó nevű nagy sánczos vára. A szomszédos hegyen, melyen a középkori épített vár áll, oly kelta ezüstpénzeket találtak, melyeken baltavágásoktól eredő csorbák voltak, jeléül annak, hogy a forgalomból kivonták talán oly czélból, hogy halottak mellé helyezzék. Ezek közül egy, melynek hátlapja balfelé fordult lovat ábrázolt, a Nemzeti Múzeumba került. Ecséden egész fazék kelta pénzt leltek.
