A Mátra.
A Mátra.
A Mátra a vármegyének éjszaknyugati részét foglalja el s a Zagyva- és Eger-patakok völgyei közé helyezkedik. Főgerincze a Tarna-patak jobb partján fekvő Kőkút puszta fölött kezdődik s innen folyton emelkedve, délnyugati irányban halad a Gazos (605 m.) a Saskő (743 m.) csúcsokon át, az 1010 m. magas Kékes-ig, mely az egész Mátrának uralkodó magaslata. A Kékestől a főgerincz éjszaknyugat felé tér el, s a 625 m. magas Csonka-hegyen át elnyúlik a 963 méternyire emelkedő Nagy-Galya tetőig. Innen a félkörben délnek domboruló Kis-Bükk gerinczein át éjszaknyugatra fordul és a Pásztótól délkeletre emelkedő Muzsla-tetőt alkotja (803 m.), mely a déli irányt követő folytatásnak, az u. n. pásztói hegyláncznak 2legéjszakibb szeme. A pásztói hegyláncz a Zagyva-patak balpartját követi, s egyes kiemelkedőbb kúpjai: a nógrádmegyei Jobbágyitól keletre, a vármegye határán emelkedő Nagy-Hársas (509 m.), az Apcz községet uraló Nap-Hegy (379 m.), s a kúpalakú Lőrinczi-hegy (244 m.). Innen kezdve a gerincz egyre alacsonyabb, s a Hatvantól éjszakra emelkedő Strázsahegyben (177 m.) végződik.
A Mátra főtömbjét éjszak felől a természeti kincsekben olly gazdag parádi völgy határolja, melybe a Kékes igen meredeken ereszkedik alá; dél felé azonban lejtős a hegyoldal, s messze terjedő hegyhátakat bocsát a nagy magyar Alföld felé, az egyes völgyek mentén. Ezek a nyúlványok lehatnak: a gyöngyösi völgy mentén Gyöngyösig, a bene–visontai völgyek irányában Karácsondig és Ludasig, a kisnánai völgy mentén Tarnócza pusztáig, s a tarnai völgy mellett egészen Kompoltig. Ezek a dombhátak termik a kiváló borokat, melyek közt leghíresebbek a visontaiak.
A Nagy-Galyától délnyugatra magas fensík, az u. n. Győrhegy (824 m.) terül el, melyet a felső részén kétfelé ágazó hasznos völgy határol. A hasznosi völgy a parádi völgygyel egy magasságban torkollik Pásztó fölött a Zagyva völgyébe. A Győrhegy, Nagy-Galya és a Csonkahegy délfelé szintén bocsátanak ki messze nyúló dombhátakat, melyeken a magasabb csúcsok: a Világoshegy (707 m.) Gyöngyöstarjántól éjszakra, a Havashegy (598 m.) Gyöngyöspatától éjszakra s az Oroszihegy (364 m.) Gyöngyösoroszi fölött. A Zagyva völgyével kelet felől párhúzamosan halad a szűcsi völgy, melynek mentén kelet felől egy kisebb dombhát húzódik délre, s Ecséd határában a 237 m. magas Mogyorósi dombbal végződik. A patai völgy mentén a dombok egészen Atkárig terjednek, s végső nyúlványaik csak Vámosgyörk délnyugati határában olvadnak be a nagy magyar Alföld síkjába.
A Mátrától éjszak felé, a parádi völgyön túl, emelkedik egy alacsonyabb fensík, melyet a Tarna völgye, a ballai, bodonyi, parádi és recski völgyek szaggatnak meg. A Tarna patak és az Eger patakvölgyei között a szintén dél felé haladó Kígyós völgy, a szóláti völgy és a Laskó patak völgye darabolják szét a Mátra keleti részét s párhúzamos dombhátakat formáltak belőle.
