A Tisza.

Teljes szövegű keresés

A Tisza.
A folyók között legnevezetesebb a Tisza, mely a borsodvármegyei Péli-pusztától Tiszavalkig határt alkot Borsod és Heves vármegyék között. Poroszló éjszaknyugati határában egészen a megye területére lép s azon halad déli irányban a Cserőköz-pusztáig. Innen ez hirtelen kanyarodással előbb délnyugatra, s aztán Tiszaabádig délre fordul, honnan két nagy kanyarodással Kiskőréig, majd onnan nyugat felé tart. Cserőköztől Kiskőréig határt alkot Jásznagykúnszolnok vármegye felől. Kisköre alatt egészen elhagyja a vármegye területét.
Alig van folyó, mely oly gazdag volna nagy és szeszélyes kanyarulatokban, mint a Tisza. Mutatják ezt az e vármegyében is lépten-nyomon felbukkanó hosszú, mély fenekek, melyek nem egyebek, mint a Tiszának régi, elhagyott medrei. Tiszaigar és Tiszaörs valamikor a Tisza partján feküdtek, a mit a két községet összekötő, s ma is többnyire vízzel telt széles és mély meder, az u. n. Nagy-tó bizonyít. S ma ezek a községek 10 kilométernyire fekszenek a Tisza mai medrétől. Ilyen elhagyott medrek vannak Tiszafüred keleti határában is, a községtől mintegy két kilométernyire, s ma a Tisza nyugat felé három kilométernyire is eltávolodott Tiszafüredtől, egy holt ágat hagyva vissza közvetlenül a község szélén. A Tiszának ezt a kiszámíthatatlan helyzetváltoztatását részben az okozza, hogy folyása az Alföldön nagyon meglassul, miáltal a medrét teleiszapolván, a partokat könnyen túllépi s a laza hordaléktalajban új medret kezd ásni magának. A másik ok a víz eleven erejében rejlik. A kanyarulat homorú oldalán lassúbb a vízfolyás, ott iszapot rak le, a domború oldalt pedig elmossa. Újabban átvágásokkal kényszerítik a Tiszát, hogy irányát egyenesebben tartsa meg, miáltal útja rövidülvén, folyása is sebesedik s iszaplerakodása sem oly tetemes. A vármegye területén két ily átvágás serkenti a Tiszát gyorsabb folyásra. Az egyik a Cserőköz fölött van, mely a cserőközi nagy kanyarulatot akarja megszüntetni; a másik az abádszalóki nagy kanyarulat kikerülésére szolgáló puszta-dinnyésháti átvágás.
A Tisza a tiszafüredi vasúti hídon alúl egy kisebb ágat bocsát ki magából nyugat felé, mely Poroszló alatt délre fordulván, Dinnyéshát puszta fölött egyesül ismét az öreg Tiszával. Az így alkotott nagy szigetet Morotvaköznek nevezik, a szigeten még a mult század hetvenes éveiben virágzó kis község is állott: Tisza-Halász. A Tisza azonban annyira közel jutott a községhez, hogy már a házakat is alámosással fenyegette. A sziget a szatmári püspökség p.-hídvégi uradalmához tartozván, az akkori szatmári püspök, Schlauch Lőrincz, a nagy veszélyről értesülvén, az egész községet áttelepítette a Poroszló és Sarúd közt elterülő birtokára, a Laskó patak balpartjára, s az új község a jóltevője után nyerte az Újlőrinczfalva elnevezést.
Legmocsarasabb az abádszalóki kanyarulat, melynek déli részét nagy kiterjedésű fenékmocsarak lepik el. Nagyobb mocsarak vannak még a Kiskőrétől délre eső nagy kanyarulatban.
A Tisza tavaszszal, mikor a máramarosi hegyeken a hó olvad, különösen ha ez hirtelen történik, nemkülönben esős tavasz idején, annyira meg szokott dagadni, hogy vízállása túllépi a partokat s kiönt. A tiszaszabályozás előtt az ártérnek nagy részét nádas lápok, ingoványok, zsombékokkal telt posványok lepték el, a terület egy része pedig legelőül, kaszálóul, sőt szántóföldül is szolgált. Erről azonban csak akkor lehetett szó, ha az időjárás kedvezésével a Tisza vagy kevés területet öntött el, vagy ha korábban jött és korábban húzódott vissza az áradmány.
Ma már a Tisza óriási árterét szűkebbre szabták a szabályozáskor épített hatalmas gátak. Nagy területű, az iszaptól megtermékenyített föld menekült meg így az évenként kitörő áradásoktól, a folyó áradáskor egyenesebb és sebesebb futást nyert és sok helység is megmenekült a soha ki nem számítható árvízveszedelemtől. 4Mindkét parton tekintélyes gátak emelkednek. A jobbparti gát kezdődik a tiszafüredi vasúti hídnál s tart Poroszlóig, onnan pedig lekanyarodik Újlőrinczfalvának, a hol a szabályozott Laskó patak balparti töltésével egyesül. Ez a gát egyúttal országút is lévén, kettős czélt szolgál. A Laskó patak mindkét partján magas töltés vezet le a Kis-Tiszáig, hol a balparti, a Kis-Tisza folyása mellett, víz ellenében húzódik a Magyarádi pusztáig, a jobbparti gát pedig összeépült a Tisza jobbparti gátjával, mely szakadatlan összefüggésben vonul a parton Kisköréig s onnan tovább Jásznagykúnszolnok vármegyében halad. A balparti gát az egész vármegyén át követi a Tiszát.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages