Ásványos vizek.
Ásványos vizek.
Heves vármegyében három terület van, a hol ásványos vizek fakadnak. Első helyen említendő az u. n. egri melegviz. Már a törökök felismerték jótékony hatását, s a mostani érseki fürdő helyén fürdőszobákat építettek, melyek ma is használatban vannak. Az egri melegvíznek négy forrása van. Az egyik a fürdő előtt levő medenczét tölti, s vizét egy vízimalom hajtására, alatta pedig mosásra használják. A tükörfürdők nem ebből a medenczéből táplálkoznak; azoknak a vize egyenesen a földből bugyog föl a fürdőszobák fenekén. A második forrás az egri uszoda nagy medenczéjét táplálja. A harmadik forrás a Simkovits-féle modern fürdőház tükörszobáit látja el vízzel. Végül a negyedik forrás az érseki fürdőházzal szemben álló tímárház udvarán van, s ennek medenczéje szintén mosóhelyül szolgál. Ennek a négy forrásnak összes meleg vize az Eger patakot táplálja, s előidézi azt, hogy a patak több kilométeren át a legnagyobb hidegben sem fagy be. A víz hőmérséklete 22–24 °C. Vízbősége 24 óránkint mintegy 24.000 m3. Ásványos jellege híg szénsavas therma.
A második ásványvíz-terület a természet kincseiben oly gazdag parádi völgy, melyet a kis Torma patak öntöz. Ebben a völgyben nem kevesebb, mint öt különféle ásványvíz fakad. Ezekről azonban más helyen bővebben van szó.
Harmadik ásványvíz-terület Gyöngyösön van, az ú. n. Aloisia-fürdő helyén, melynek vize timsós-vasas. A víz színe leülepedés után gyengén kékes színű, 5az edény fenekén barnás-vörös üledéket mutat: a víz íze erősen timsós, vasas, összehúzó.
