Fekvés.
Fekvés.
Heves vármegye mai kiterjedtségében csak az 1876. évi XXXIII. t.-cz. életbelépte óta áll fenn. Azelőtt a tiszántúli szolnoki részekkel együtt alkotta Heves-Külső-Szolnok vármegyét. Ebből a majdnem 350 éves kapcsolatból az említett törvényczikk oldotta föl, az újonnan alakult két vármegye között határvonalul állapítván meg a Tiszát, mégis olyképen, hogy a Tiszántúlról Tiszafüred, Nagyiván, Tiszaigar, Tiszaszőllős és Örvény községek Heves vármegye kötelékében maradtak. Valamivel később Heves vármegyéhez került még a Bükk-hegység délnyugati tövében fekvő Felsőtárkány község is, mely addig a szomszéd Borsod vármegyéhez tartozott. Az így alakult Heves vármegye egész területe ma 3878.35 km2, vagyis 655.872 kat. hold.
A vármegye rövid nyelű, fejjel éjszaknyugatra forduló, szöges buzogányhoz hasonlít, melynek karhoz köthető, tartószalagját a Tisza jelképezi. Földrajzi helyzete a 47°26’29” és 48°8’30” szélességi körök, meg a Ferrótól számított 37°17’12” és a 28°39’24” hosszúsági körök között van. Legnagyobb kiterjedése az éjszaknyugaton fekvő hidegvölgyi pusztától, a délkeleten levő Mérgesmajorig, mintegy 112 kilométer.
Határai: nyugatról és éjszakkelet felől Nógrád vármegye, éjszak felől, mintegy 5.5 kilométernyi hosszúságban Gömör, majd Borsod vármegyék, kelet felől Borsod- és Hajdú vármegyék, délkeletről és dél felől Jásznagykún–Szolnok vármegye, délnyugatról Pest vármegye. A határok – leszámítva délen a Tisza néhány kanyarulatát, – mind mesterségesek.
Heves vármegy éjszaki része hegyes, ellenben közepe és délkeleti része a nagy magyar Alfölddel összefüggő sík terület. A hegyes vidéket a nagy magyar Alföldtől elválasztó vonal a vármegyében, nagyjából Ecsédtől vonható meg keleti irányban Maklárig. Ezen vonalon túl a nagy magyar Alföld az Eger- és a Tarna patakok széles völgyein nyúlik be éjszak felé s az előbbinél Egerig, az utóbbinál egészen Szentmáriáig terjed fel. Éjszaki irányban legmélyebben hatol be a nagy magyar Alföld a vármegye nyugati határán, a Zagyva patak keskeny völgye mentén, Apcz, Pásztó községeken át, föl egészen a nógrádmegyei Kisterennéig, a hol a tengerszín fölötti magasság nem több, mint 181 méter. A síkságnak az elválasztó vonaltól délre eső része a tenger színe fölött, átlag 100–150 méter magas, míg a délkeleti rész, a Tisza hajdani kiterjedt árterülete 88–100 méter körül marad.
