Vulkánikus képletek.

Teljes szövegű keresés

Vulkánikus képletek.
A vulkáni tűzhelyeknek legfontosabb termékei a lávák. A láva voltaképen gyüjtőnév s értjük alatta a föld belsejében olvadt állapotban levő s a föld felszínére kitört aluminium- vagy magnezium-szilikátokat, melyek vasoxydullal, kálival vagy nátronnal és mészszel egyesültek. Heves vármegyében a legrégibb ilyen eruptív kőzet a diabasz, a geológiai ókor legfiatalabb vulkáni kitörése. Legnagyobb tömegben Egertől éjszakra fordul elő Szarvaskőnél. A szarvaskői vár 6meredek sziklafala fekete, csaknem egynemű diabasz. Ennek anyaga az augit és a labrador finom összeolvadásából áll, mely chloritot is tartalmaz. Ezeken kívül pyritet is foglal magában s a repedéseken fehér calcit kiforrása is látható. Előfordul benne, mint külön tömzs, egy fekete, régente Wehrlitnek nevezett kőzet, (Wehrle selmeczbányai vegytan-tanár nevéről, ki először határozta meg) melyet utóbb Szabó magnetites peridolitnak határozott, de újabban kitünt, hogy a nagy vastartalom mellett (42%) még nagy titán-tartalma is van, s ily nagyfoku titán-tartalom (15%) egész Európa kőzeteiben sehol sem fordul elő. A diabasz a Mátrában több helyen fordul elő, de már sokkal kisebb tömegekben. Található Siroktól nem messze, a Darnó és Kőkút hegyeken, továbbá a Berki pusztán Recsk-től délkeletre, a hol quarczpalán tört keresztül.
Ha a lávakőzeten a földpátos ásványok az uralkodók, a rendesen fehéres, sárgás vagy szürke tömeg trachyt nevet nyer. Valamennyi láva között a trachytnak van legtökéletlenebb folyóssága. Többnyire tésztanemű állapotban tódul ki a földből, s a nyílás fölött kúp- vagy harangalakúlag terped szét. A trachythegyek ezért leginkább kúpalakúak, tömzsökösek, mert a sűrű láva nem folyik messzire s eredetének helyéhez közel, annélkül is csekély folyékonyságát teljesen elvesztvén, megállapodik és úgy hül ki. Érdekes, hogy hazánk közelebb fekvő rachythegységei, mint a visegrádi, a selmeczi, az eperjesi-tokaji, nincsenek felderíthető összefüggésben a Mátrával, miből föltehető, hogy nem egyidejű vulkáni kitörésből eredtek; így tehát a Mátrát úgy tekinthetjük, mint a magyarországi trachyt-csoportoknak egy önálló tagját.
A mátrai trachytot nagy tudósunk, Szabó József geológiai tanár a következőleg osztályozta: 1. andezit, 2. zöldkőtrachit, 3. amphiból-trachyt s végül 4. rhyolit, melyet másként quarcztrachytnak nevez.
A trachyt egyes fajai közül a Mátrában legtömegesebben találjuk az andezitet. A Mátra nagy épülete, mely már a messze Alföldről föltünik, kizárólag andezit. Ez alkotja a két legmagasabb csúcsnak, a Kékesnek és a Saskőnek az anyagát. Ez a képlet kelet felé a Tarna völgyéig tart, s ez az anyaga valamennyi magasabb gerincznek. A Kékestől délre is mutatkozik az andezit, de már nem tisztán; a Gyöngyös mellett emelkedő Sárhegy kőbányájában az andezítnek csak brecciaképletei találhatók, a mi már sokkal későbbi képződmény és semmi esetre sem vulkáni eredetű, hanem törmelék-lerakódás. A Kékestől kelet felé, Verpelét mellett, egy izoláltan álló csonka kúphegy, az ú. n. verpeléti várhegy emelkedik, mely a hypersten andezit kitörésének köszöni létrejöttét. A hegy oldalában jelenleg kőbánya van, melynek egynemű, rendkívül erős kőzetéből épült többek között a tiszafüredi vasúti híd két hatalmas kőpillérje. Legtömegesebben nyúlik el az andezit a Kékestől éjszaknyugati irányban, hol a Galya-hegységet alkotja, majd innen délkeletre fordulván, a Zagyva-völgy balpartján húzódik el s a Muzslatetőtől déli irányt véve fel, követi a Zagyvát egészen Ecséd vonaláig. Ebben az utolsó szakaszban a lávakitörés sokkal gyengébb volt, mint a középpontban, mert az egyes kúpok összeborulása elmaradt. Az egyes hegyek jellegzetes kúpalakjukat szépen megtartották. Ilyenek pl. a Jobbágyi nógrádmegyei községgel szemben emelkedő Nagy Hársas, az apczi Naphegy, s még távolabb, keletre a Zagyvától néhány kúphegy Fajzat pusztán és Gyöngyöspata körül. A legdélibb kúphegyek andezitje már majdnem bazaltszerű, homogén kőzet, mely frissen fejtve csaknem fekete, s szívósságával és keménységével egyike a legalkalmasabb útburkoló köveknek. A gyöngyös-hatvani országút ebből a kőzetből épült. A nép cserkőnek is nevezi.
Az andezit után a Mátra alkotásában második helyen szerepel a zöldkőtrachyt, mely a trachytnak egyik nem üveges módosulata, s a rendesen fekete színű andezittől, világosabb, leginkább zöldbe forduló színével különbözik. Két nagyobb tömegben található. A nagyobbik csoport a Mátra andezit gerinczétől délre, a kisebbik éjszak felé egészen a Nagy-Galyáig tart. Mint az eruptiv kőzetek általában, a trachyt is sok fémet rejt magában, melyek némely helyen teljesen összefüggő erek, ú. n. telérek alakjában helyezkednek el a kőzetben, leggyakrabban azonban szabad szemmel ki nem vehető vegyületekké lesznek. A déli zöldkőcsoportban kevés telér van. A mult század első harmadában Gyöngyösorosziban bányászott is egy részvénytársaság ólmot, ezüstöt, rezet, sőt aranyat is. De a vállalkozás a telérek soványsága, valamint a bányászati eszközök tökéletlensége 7miatt nem vezetett eredményre. A félbenhagyott tárnák 4–500 méternyire nyúlnak be a hegy oldalába.
De már az éjszaki csoport, mely Recsk és Derecske között veszi kezdetét s nyugatnak tart a Timsós dombig, gazdagabb telérekben s bányamívelésre is alkalmasabb. Ebben a csoportban különösen három hegy érdemel említést, melyekben az érczeket fejtették: a Lahocza, a Fehérkő és Veresvár. A veresvári bánya a parádi völgy jobboldalán van, szemben a Timsóssal; ebben van az Orczy-tárna, mellyel azonban már a múlt század 60-as éveiben felhagytak. A Fehérkő közvetetlenül a Timsós fölött, szintén mívelés alatt állott, de ez sem jutalmazta kellőképen a ráfordított költséget, s így ennek a mívelését is beszüntették. A hegy kőzete mállott zöldkő, a benne levő ásványok leginkább ezüsttartalmú tetraedrit, továbbá pyrit, sphalerit, chalcopyrit. Az ércztöltelék többnyire üreges quarcz, melynek társaságában gipsz, calcit és baryt fordul elő. Elhagyott tárnáinak egyikéből nyeri a híres parádi fürdő a vastimsós vizet. Ugyanitt nemrégiben arzéntartalmú forrást is fedeztek fel, a mi a kőzetek közt arzénopyritnek a jelenlétét sejteti. Legfontosabb bányatelep a Lahoczahegyben van, a Tarna balpartján, Recsk, Derecske és a Fehérkő között. Ennek a hegynek a teteje zöldkőnyirok, alatta szélesebb rétegben fekszik a harmadkori oligocén-tályag, tele foraminiferákkal, melyek azonban csakis az elmállott felületen, vagy vékony csiszolatban ismerhetők fel szabatosan. Ez üledékes kőzetek alatt foglalnak helyet a vulkáni kőzetek, köztük legnagyobb mennyiségben a zöldkőtrachyt. Ez néhol nagymennyiségű pyritet tartalmaz s könnyen mállik. A Lahoczában ezeken kívül még amphiból-trachyt és quarcztrachyt is sok van. A telérekben előforduló érczek: termés réz, vaskos tetraedit, rézkéneg, vaskéneg, galenit és enargit. Az enargitot kikristályosodott állapotban a szarukő zárja körül. Előfordul azonban tömött alakban is, nem ritkán asphalt társaságában, mely helyenként az egész quarcztelért átjárja, sőt némely üregekben félkemény csöppek alakját veszi fel. Az asphalt bizonyos mélységben valószínűleg messzebb is elterjed, mert Recsk határában néhány kútnak a vize bitumenes. Sőt az asphalt nyomát még Parádon túl, a Csevicze forrásáig is nyomozhatjuk, a mennyiben ott egy kis érnek a vízszínén szivárványszínben játszó foltok szoktak megjelenni, sejtetvén a petroleumnak nyomait. Matyasovszky Jakab a Magyar Földt. Társ. 1885. évi ápril 1-én tartott űlésében ismertette a recski petroleum-előfordulás geologiai viszonyait. A kőzet, melyben a petroleum meglehetős bőségben mutatkozik, rhyolittufa. A rétegzés viszonyai jól szemlélhetők a Bájpatak nevű völgyben. A petroleum-tartalmú tufarétegek a meddő kőszénképlethez tartozó, palás-meszes homokkőrétegekre települtek. Felettük agyagos csillámos homokkőrétegek következnek, melyek a felső mediterrán emeletekhez tartoznak, a legfelsőbb rétegek pedig a föld felületén nyirok- és trachyt-törmelékből állanak. A neogén-korbeli tufarétegek és agyagos homokkő-rétegek a Mátrahegységet alkotó trachytra települtek. A petroleum jelenléte, erős szagával, az alsó tufarétegekben már az első kapavágásnál feltünt, s midőn a tufát vízbe dobták, a víz felületén csakhamar vékony petroleumréteg mutatkozott, szép szivárványszíneket játszva. A petroleumtartalmú réteg vastagságát Mattyasovszky 80–100 méterre becsülte. Javasolt is egy mélyebb fúrást, mely a tufarétegen áthaladna és így az alatta következő viszonyokat földerítené, mert föltehető, hogy a petroleum nagyobb mélységből ered, s a tufákban csak másodfekhelyen van. Hihető, hogy a lahoczai bányában mutatkozó asphalt egy mélyen fekvő bitumenes réteg felszivárgásából ered. A lahoczai bányát is, épen úgy, mint a veresvárit és a fehérkőit, a mátrai bányatársaság míveltette, de már néhány év óta itt is beszünt a munka, mert az érczek nem messze terjednek, a mellett minduntalan elenyésznek s újakat csak nagy munka és költség árán lehetett felfödözni, mely folytonos változása a telérnek a jövedelmezést lehetetlenné tette.
A trachyt harmadik faja az amphybol-trachyt, melynek színe csaknem fekete, s egynemű kőzetképző anyagából igen ép földpát és amphibol válik ki. Ez a trachytnak már üveges módosulata, s törékenysége olyan, mint az obszidiáné. Az andezitnél sokkal fiatalabb képződmény, mert pl. a lőrinczi hegen kúpalakúlag tört keresztül az andeziten, s azt az érintkezési helyeken meg is olvasztotta. A lőrinczi hegyen kívül még a gyöngyössolymosi hegy kúpját alkotja amphibol-trachyt. Ebben a hegyben telértöltelék gyanánt pyrittel erősen átjárt 8quarcz is található, de a pyrit magát az amphiból-trachytot is áthatotta. Az itt fejtett zúzóércz ólmot, ezüstöt, sőt aranyat is tartalmaz. A mátrai bányatársulat ezt is megkisérelte bányászni a múlt század 60-as éveiben, de – bár a telértelepek néhol egy-két méter vastagságot is elértek – a vállalkozás a telérnek szakadozottsága miatt itt sem vezetett sikerre.
A trachyt negyedik faja a quarcztrachyt, vagy másképen a rhyolit. Ez a trachytnak szintén egy üveges módosulata, mely azonban quarczkristályokat foglal magában. Több helyen fordul elő tömegesen. Egyik helye Egertől délre, Demjén község határában, az ú. n. Pünkösdhegy, hol quarczkristályokkal telített szurokköves, gömbös alakulatait a kőbányák tisztán mutatják. Demjén fölött, az ú. n. ereszvényi bányában a rhyolit, eruptiv-brecciaként van fejtés alatt; köve a tüzet, vizet és fagyot igen jól állja. Igen jól is faragható. Használják vasgyárak s gőzmalmok kemenczéinek burkolására, sírkövek és szobrok előállítására. Az egri székesegyház előtt álló nagy szobrokat is ebből a kőből faragták. Demjéntől éjszakra, Egerszalóknál tajtkőkonglomerát van, kristályos kvarczczal. A quarczok között ametisztszínűek is fordulnak elő. A Mátra keleti részében, a Tarcsa patak balpartján levő siroki vár sziklája is tajtkőconglomerát, sok kristályos quarczczal. Ugyanilyen képlet található még a Mátra nyugati részén, Hasznos falu határában, a Czigánypatak balpartján.
A rhyolitnak legnevezetesebb telepe a parádi völgy nyugati szakában, a Csevicze-forrás fölött emelkedő Széchenyi-dombban van. A quarczkristályok a rhyolit málladékában nem ritkán igen szép példányokban találhatók. A kőzetek elhelyezését itt jól meg lehet figyelni a Gerlicze-patak völgyében. A rhyolitbrecciát durva homok, azt pedig kavicsréteg fedi. A kavicsréteg fehér homokot és quarczhömpölyöket is magába zár. A Csevicze-patak balpartján a Széchenyi domb rhyolitja szálban van, kristályos pyrittel átfuttatva. A patak vize néhol ki is mossa a pyriteket. A patak árkában hasonlóképen látni az eruptiv-rhyolitot, többnyire törmelék alakjában, néhol azonban a kristályok is szembetünnek. A kristályos állapotú rhyolitban kaolinná mállott földpátok, valamint kopott élű és csúcsú quarczkristályok láthatók, a rhyolittörmelék ellenben temérdek apró pyritkristályt tartalmaz.
Ennek a rhyolitnak köszöni létét a világhírű kénhydrogénes savanyúvíz, melyet helyben cseviczének neveznek. Hőmérséke nem különbözik a közönséges kútvizek hőmérsékétől. A vízsürítő kőzet a homokképlet, mely a csevicze környékén nagyon el van terjedve és a Mátra gerincze felé jóval magasabbra emelkedik, mint a csevicze forrása. Ez a kőzet igen likacsos, ezen keresztül lehat a csapadék vize az agyagrétegig s ennek felületén szivárog a mélyebben fekvő helyekre. A parádi víz elemzése azt bizonyítja, hogy a rhyolit földpátja a Széchényi-domb gyomrában oligoklasz, mert a vízben az alkálik s a mész oly arányban foglalnak helyet, a mint azokat az oligoklaszban találjuk.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages