A SZABADSÁGHARCZ ÉS AZ ELNYOMATÁS 1848–1867.
A SZABADSÁGHARCZ ÉS AZ ELNYOMATÁS 1848–1867.
A márcziusi események leírhatatlan lelkesedést keltettek megyeszerte. Az öröm jeléül kitűzték a nemzeti zászlót a vármegyeházára. A márczius 10-re összehívott kisgyűlésen az elnöklő másodalispán „kifejezte a hon felvirulása feletti örömét s jelen átalakulási korszak igényeinek, a mozgalmak terén csendes és békés útoni kifejlését,” majd felolvasták az ideiglenes sajtószabályokat és Pestmegyének a rend és nyugalom fenntartására irányuló intézkedését s a nép felvilágosítására 1000 példányban kinyomatták. (1848. év 495. vmjkl.)
Gróf Batthyány Lajos miniszterelnöknek a béke megóvása érdekében kibocsátott rendeletéről, a következő napon értesült a vármegye s azt – a jegyzőkönyv szavai szerint – mint a nemzet rég óhajtva várt átalakulásának első valóságos zálogát általános polgári örömmel és éljen a király, polgári béke, a nemzet s a szabadság felkiáltásokkal fogadta.
A rohamosan fejlődő megyebeli eseményekről hű képet nyújt az a magas szárnyalású beszéd, melylyel az április 10-iki közgyűlést Blaskovics másodalispán megnyitotta. „Uraim, tisztelt honfi s polgártársaim!” így szólította meg a jelenvoltakat „az eddig szokásban volt Méltóságos és Tekintetes s unalomig sok más czifra czímszavak helyett.” Olyan demokratikus levegő áradt ki a gyűlésteremből, mintha már a felséges nép tartotta volna ott tanácskozását.
Központi rendőri választmány.
Az 1848-iki törvény kihirdetése.
Az 1848-iki követválasztás.
Nemzetőrök.
A 26-ik honvédzászlóalj.
Hatvan elfoglalása.
A kápolnai csata.
Tisztviselők javadalmazása.
Az absolutizmus.
Az 50-es évek mozgalmai.
Szakács Antal.
Az alkotmány visszaállítása.
Tisztújítás.
Képviselőválasztás.
Megyegyűlések feloszlatása.
Elemi csapások.
