Nemzetőrök.
Nemzetőrök.
A hadügyminiszter a szerb lázadás elfojtására július 13-án 3000 nemzetőrnek Kulára való mozgósítását rendelte el. Az első felhívásra a vármegye 14.000 főre rúgó nemzetőrségéből csak mintegy 1000-en vállalkoztak a táborba szállásra, köztük Egerből 315 önkéntes nemzetőr.
A vállalkozás lanyhaságát ugyan némileg ellensúlyozta a hadügyminiszter újabb értesítése, hogy a nemzetőrök egymást felváltva csak 4 hétig fognak szolgálatot tenni s Szolnokig kocsin fogják őket szállítani, a jeget azonban mégis csak Blaskovics alispán ama lelkes kijelentése törte meg, hogy ő „mint egyszerű polgár, mint egyszerű nemzetőr vállalkozó polgártársaival Kulára fog menni vivandó a hazáért s meghalni örömmel ott, ha kell a nemzet boldogságáért.” A bizottmány kitörő lelkesedéssel vette ez elhatározását tudomásul s visszatértéig Berecz Ferencz főügyészt állította a vármegye élére.
Az alispán példája hatott: az összes tisztviselők követni akarták őt s a bizottmánynak kellett közbelépnie, hogy egyszerre a tisztikarnak csak a fele mehessen el. Törökszentmiklóson pedig oly nagy volt az önfeláldozás készsége, hogy sorshúzással kellett megállapítani, hogy ki maradjon otthon.
Csakhamar együtt volt tehát a 3000 főnyi csapat, mely július 30-án indult el Hevesről s Szolnokon, Kisatzon, Piroson át augusztus 28-án Járekre érkezett, 614hol rögtönzött sánczaik mögül működött közre Szent-Tamás ostrománál. Az ostrom akkor sikertelen maradt s csak később vették be, midőn nemzetőreink már hazatértek. Itt halt hősi halált a vármegye jeles fia: báró Orczy István. (Sz. Heves várm. T. IV. 399.)
A vármegye nemzetőrsége ekkor már szervezve volt s három zászlóaljra oszlott. Az 1. zászlóalj létszáma: Eger városból 1632, a mátrai járásból 1056, a tarnai járásból 392, összesen tehát 4870 gyalogos. A zászlóalj székhelye Eger, őrnagya Lenkey Károly,*) segédtisztje Horváth László. A 2. zászlóalj: Gyöngyös városból 1212, gyöngyösi járásból 1571, tarnai járásból 821, mátrai járásból 502, tiszai járásból 88, összesen tehát 4191 gyalogos. Törzs Gyöngyös, őrnagy gróf Almásy Ernő (november 1-től Beniczky Attila), helyettes Pauker Gábor, segédtiszt Földváry Kálmán. A 3. zászlóalj: Mezőtúrról 994, Szolnokról 582, Törökszentmiklósról 512, Czibakházáról 132. Tiszafüredről 160, Dévaványáról 230, a többi 28 községből 1960, összesen tehát 4570 gyalogos, ezenfelül Mezőtúrról 68 lovas. Őrnagy Mesterházy István, segédtiszti Tassi Becz Károly. (1848. év 1842. sz.)
*) Lenkey később a honvédsereghez lépett át, honvédezredessé lett s számos csatában adta jelét katonai tehetségének. A szabadságharcz leverése után őt is halálra itélték. Aradon 6 évig raboskodott. Az alkotmányos élet helyreálltával a vármegye főszámvevője lett. Meghalt 1874-ben. (Eger folyóirat 1874. évf. 165. lap.)
A nemzetőrség kimozdítása azonban felette nehézkesnek s a gyakori felváltások miatt költségesnek is bizonyult. A hadügyminiszter tehát augusztus 13-án erős és egészséges egyénekből begyakorolt, fegyverzett, századokba osztott s katonai fegyelemnek alávetett önkéntes nemzetőri haderő alakitását hagyta meg. A megyében 600 főre rúgott ez a mozgó nemzetőrség, mely a szeptember 3-tól Szolnokon állomásozó Görgey parancsnoksága alá került. (1848. év 1262., 1312., 1390., 1460. vmjkl.) Görgey a sereg ágyúinak vontatására lovak megajánlását, az önkéntesek közül a tüzérséghez, az utász- és vadász-szakaszhoz ügyes egyének kiválasztását és Szolnokra küldését is kérte. A 600 főnyi csapatnak a bizottmány határozata értelmében október 1-én Szolnokon kellett lennie.
Időközben gróf Károlyi Ede őrnagy a Trencsénmegyébe betört rablócsapatok megsemmisítésére kapott a honvédelmi bizottmányból megbízást. A vármegye 3000 főnyi nemzetőrséget bocsájtott rendelkezésére. Eme nemzetőrségi csapatot nagy sietséggel kellett Pauker Gábor h. őrnagynak és Mesterházy István őrnagynak összeállítania, hogy november 2-án Mezőkövesden, Pétervásáron, Egerben összegyülekezve november 4-én már Rimaszombatban lehessen. A betört rablócsapatok azonban visszavonultak, mielőtt nemzetőrségünk beavatkozására szükség lett volna. Deczember 17-én azután úgy ezeket, mint a deési táborból engedelem nélkül visszatért nemzetőröket Pulszky Sándor ezredes parancsnoksága alá Kassára küldték. (1848. év 1638., 1648., 1650., 1795., 1798. vmjkl.) Úgy ezek, mint a már előzőleg kiállított 800 főre rúgó lovas nemzetőreink 120 egri önkéntes vadászszal együtt részt vettek deczember 29-én a szikszói ütközetben. Lovas nemzetőreink 1849. év január 24-től fogva Perczel tábornok seregének balszárnyát voltak hivatva fedezni. (1849. év 127. vmjkl.)
A haza valóban nagy veszélyben volt, a reakczió és a polgárháború veszélyével szemben az önvédelem összes eszközeit fel kellett használni. Az országgyűlés Kossuth gyújtó beszédének hatása alatt 200.000 újonczot szavazott meg az emlékezetes július 11-iki ülésen. A vármegyének 127 lélekre 2 újonczot számítva 4542 honvédet kellett kiállítania s a bizottmány szeptember 16-iki közgyűlésén meg is tette a szükséges előkészületeket a toborzásra, majd a felruházásra szükséges 150 ezer forint kivetése és behajtása tárgyában tanácskozott.
