A püspökség szerepe.
A püspökség szerepe.
Az egri püspökségnek nevezetes szerepe volt a hevesi várispánság és Heves vármegye életében is. A püspök résztvett az ispánság közigazgatásában és igazságszolgáltatásában, jogát vagy személyesen gyakorolta, vagy főesperesi (archidiaconus) és alesperesei újtán. Kezdettől fogva közigazgatási téren ő gyakorolta a gyámhatóságot, ügyelt az árvák, özvegyek vagyonára s figyelt arra, hogy az özvegyeket akaratuk ellenére új házasságra ne kényszerítsék. A püspök, illetőleg a főesperesek ellenőrízték, hogy a zsinati határozatokat s a felsőbb egyházi hatóságok rendeleteit végrehajtsák. Az ispánságba betelepült papokra, azok kánoni viselkedésére, ruházatára, mind a főesperes vigyázott. Ellenőrízték a zsidókat s izmaelitákat, hogy se köz-, se egyéb hatalmat ne gyakoroljanak keresztények fölött. Igazságszolgáltatási téren a papság a „privilegium fori”-t élvezte, azaz egyházi személy fölött csak a főesperesek ítélkezhettek. Világi emberek ügyében ők vizsgálták meg a házasságok érvényét, a végrendeletek szabályos voltát, a születések törvényességét, ők bírálták el a nászajándékok és örökösödési kérdésekben felmerült jogi vitákat. A bűntettekre kiszabott egyházi büntetést pusztán a papok mérhették ki, mert ők bírálták el a nászajándékok és örökösödési kérdésekben felmerült jogi vitákat. A bűntettekre kiszabott egyházi büntetést pusztán a papok mérhették ki, mert ők ismerték a kánonokat s a bűnösség vagy ártatlanság kimondása rájok volt bízva. Ezért a hevesi ispánság életében az egri püspök, illetőleg az ő meghatalmazott főesperesei: a hevesi, patai és kemeji főesperesek vagy külön gyakorolták bírói tisztöket, vagy az ispánnal együtt, mint társbírók. Az ispán mellett a társbírók túlnyomóan papokból kerültek ki. Kálmán király I. decretum: 22 art. szerint a papság legfontosabb teendői: az eskük és próbák kivétele a főesperesek kezéből a káptalanokra szállottak át s ekkor ezek jöttek, mint hiteles helyek, a vármegyével szoros összeköttetésbe. Mivel az 1279. évi budai zsinat 10. czikke a papságot eltiltotta a közreműködéstől, lassanként az istenítéletek is megszüntek. A régi tényleges papi bíráskodás utóbb csak véleményadásra, majd pusztán a megjelenési jogra olvad le, végül teljesen megszünik. Az egri püspökségben is a káptalan országos hiteles helyként szerepel és az egri püspökök kiváltságos állásuknál fogva megkapták azt a jogot a XV. században, hogy ők lettek Heves vármegye örökös egyházi főispánjai.
