Egri székesegyház.
Egri székesegyház.
A püspökség székhelyén, az egri várban épült a püspökség déli székesegyháza. Istvánffy szerint Szent István építtette a templomot s maga is ott ült az egri vár felett, a mai Tetemvár nevű halmon, a melyet azóta Király-székének neveznek. Jelenlétével buzdította a királyi pompával épülő várnak és Szent János egyházának munkásait.127) Istvánffy elbeszélését Tinódi históriás énekeire és ez énekeknek Sambucustól kiadott latin fordítására alapította128) és forrásait még meg is toldotta.129) A Király-székének tetszetős magyarázata ejtette Istvánffyt tévedésbe, mert a történelmi kutatások s a középkori építészet története egyenesen az ellenkezőről tanúskodnak. A krónikák és legendák Eger egyházáról mélyen hallgatnak, hihetetlen tehát, hogy az egri várat és egyházat Szent István építtette volna. Szent István korában a monumentális egyházak az ó-keresztény bazilika-ízlésben, kőből épültek, a kisebbek pedig faanyagból. Valószínűleg az egri egyház is eleinte fából épült, ideiglenes székesegyház volt, csak későbbi királyaink emelhettek itt állandó, fényesebb székesegyházat.130)
127) Istvánffy: Hist. de rebus Ungaricis L. 17.
128) Rerum ad Agriam gestarum narratio.
129) Egri Emlékkönyv 98–100.
130) Ipolyi Arnold: Az egri megye Szent János apostol és evangélistáról nevezett régi székesegyháza az egri várban. Egri Emlékkönyv 102–20.
A krónikások szerint Imre király az egri székesegyházban temetkezik, sőt a váradi krónika adata szerint Imre fiát, a hathónapos III. Lászlót is itt temették el. De a váradi krónika emez adatának a többi hiteles források ellent mondanak. Imre egri temetkezése arra mutat, hogy Egerrel bensőbb összeköttetésben állt, az egri egyháznak donátora vagy székesegyház építésének előmozdítója volt.
