Prépostságok.
Prépostságok.
Az egri káptalanban volt három bekebelezett prépostság is, a káptalani nagyprépostságon kívül. Ezek a Boldogságos Szűzről, a Szent Péterről és Szent István királyról nevezett egervári prépostságok. A Boldogságos Szűzről nevezett egervári prépostságot Rozgonyi Péter alapította, vagy újította föl 1430-ban és a prépostot a zempléni egyházak látogatásával bízta meg.149) A székesegyház mellé kápolnát építtetett és négy káplánt rendelt oda; a prépostság javadalmazására pedig az egri püspökség jószágaiból az Egerhez közel fekvő Kistálya és Novaj falvakat adományozta. Ezek helyett Zsigmond királytól az egri püspökség cserébe megkapta a magban szakadt Solymosyak: Solymos, Szénpataka, Kápolna, Kiskompolt, Dob birtokait.150) Mátyás király 1459-ben kelt oklevelével Rozgonyi Péter alapítványát megerősítette és helybenhagyta, hogy a káptalan a prépost megválasztásával és így a prépostság adományozásával a királyi kegyúri jogot gyakorolhassa.151) Rozgonyi Péter, egri püspök élesztette föl 1436-ban a bizonytalan időben megalakult Szent Istvánról nevezett egervári prépostságot is és azt az abaújvári főesperességgel egyesítette. E prépostságnak nem volt külön birtoka, hanem a prépost kanonoki jövedelmén kívül, az abaújvári főesperesség jövedelmét élvezte. Az egri várban külön temploma volt. Ugyancsak külön temploma volt az egri várban a Szent Péterről nevezett egervári prépostnak; a prépost neve először 1445-ben fordul elő: Miklós kánonjogdoktor. Ebből az következtethető, hogy Rozgonyi Péter püspök alapította a prépostságot. A „Liber S. Joannis” szerint a prépostnak három szőleje volt az egri hegyeken, cathedraticuma és negyedilletéke volt Bereg vármegyében.152)
149) Vezerle: A Bold. Szűz Egervári prépostsága. Egri Emlékkönyv 249–56.
150) F. x. 7. 271.
151) Egri érseki levéltár. A bold. Szűzről nevezett egervári prépostság okiratcsomójában nr. 284.
152) Böhm: A Szent István királyról és Szent Péterről nevezett egervári prépostságok. 1899.
