Egri vár. Huszita harczok.
Egri vár. Huszita harczok.
Az egri vár az egri püspöké, ki azt „castrum nostrum Agriense”-nek nevezi.263) Szarvaskő várnagyáról is azt olvassuk 1438-ban, hogy ő az egri püspök tisztje.264) Az Erzsébet királynétól behívott Giskra vezér és huszita népe az országnak éjszaki vidékét pusztította, s ez időben az egri vár volt a felvidék őrhelye. A csehek egész Egerig elportyáztak. Bonfini az 1442. évnél a cseheknek Eger ellen intézett vakmerő támadását beszéli el. Ulászló lengyel vitézei az egri püsköknél vendégeskedtek, mikor Giskra embere, Teleph kassai várnagy észrevétlenül 472Egerben termett, a várost elfoglalta, több helyen felgyujtotta és tetemes zsákmánynyal visszaindult. Azonban a lengyelek és magyarok Teleph üldözésére siettek, a cseheket leverték s Teleph várnagyot több társával Egerbe hurczolták.265) A vakmerő támadás alkalmával említi föl gróf Teleky József azt a regényes esetet, melyet Arany „Az egri leány” czímű balladában feldolgozott. Az apró összeütközéseknek az 1443-i egyezkedés vetett véget, mikor Rozgonyi három hónapra terjedő fegyverszünetet kötött, hogy az ország erejét a nagyobb ellenség, a török ellen fordíthassák.265)
263) Egri kápt. ltár. Num. 1. div. 4. farc. 1. frust r. 11.
264) Dl. 11,260., Bakocs-Kódex 354.
265) Bonfini: Rerum. Hung. Dec. III. Lib. V. Lipcse 1771. 447–448.
265) Callimachus: De rebus Uladislai libr. II. Schwandtner Script. Rer. Hung. I. 480–481.
A csehekkel vívott harczok a fegyverszünet lejártával megújultak. Hunyadi János 1451-ben vezetett hadat Giskra ellen és csak Hédervári László egri püspök támogatta vitézeivel. Losoncznál volt a csata, de Hunyadit az oligarcha urak magára hagyták s hátrálnia kellett. Hédervári László Giskra fogságába esett, ki a fogoly püspök szabadon bocsátása ellenében az egri vár feladását sürgette. De a várnagy megtagadta kívánságát, mert ő – úgymond – nemcsak a püspök embere, hanem egyszersmind az ország egyik várának hűséges őre és hite nem engedi, hogy az ország javát egy magánszemély megszabadításának feláldozza.267) Hunyadi János Budára tért vissza, új sereget gyűjtött és még az ősszel Giskra több felvidéki várát megvívta, az egri püspököt pedig kiszabadította. A csehek erejét végleg csak Mátyás király tudta megtörni. A cseheknek Heves vármegyében, Patán volt erősségük. Bonfini megemlíti268), hogy e vár fából épült ugyan, de fekvése, a körülötte levő sziklák és hadigépezetei nagyon erőssé tették, úgy, hogy ezt a helyet a latrok barlangjának és menedékhelyének tekintették. Mátyás király 1460 tavaszán a csehek megfékezését tűzte ki feladatul. A felsőmagyarországi vármegyék és városok követeivel gyűlést tartott és a hadiköltségek fedezésére rendkívüli adó megajánlását eszközölte ki. A cseh rablóvárak megvívására egy időben több sereget küldött. Az egyik, Rozgonyi Sebestyén erdélyi vajda és Pálóczi László országbíró vezérlete alatt, a Mátra tövében levő Pata várát vette ostrom alá; az őrség vitéz ellentállást fejtett ki és csak mikor Mátyás személyesen vette át a vezérletet, akkor nyitotta meg a vár kapuját. A hadjárat részleteit Mátyás király beszéli el a Rozgonyi Sebestyén részére kiállított birtokadománylevelében. Pata megvívása volt Teleky szerint a fejedelemnek első hadi vállalata és győzelme,269) Mátyás később Giskra embereit „fekete seregé”-be fogadja.
267) Teleky i. m. II. 187.
268) Bonfini: Dec. III. Lib. X., 340–41.
269) Teleky i. m. III. 168.
