Heves vármegye neve.
Heves vármegye neve.
A vármegye neve a XV. század kezdetén még Hevesújvármegye, utóbb közönségesen csak Heves vármegye. A XVI. században a megyéknek Werbőczy-féle névlajstromában két Heves van egymástól megkülönböztetve. Nagy- és Kis-Heves. Sokan ezt a lajstromot apokrifnek tartották, amelyet későbbi írók állítottak össze a nagy jogtudós neve alatt, mások azonban, mint Bél Mátyás „Compendiumában” és Balássy is elfogadták.286) Azért az elnevezés eredetével is foglalkoznunk kell. Elsősorban ki kell jelentenünk, hogy ez elnevezésre semmiféle okleveles bizonyítékot nem tudunk felmutatni. A mely területet ők Kis Heves alatt írtak, az ősi időtől fogva az egri püspökség joghatósága alá tartozott, a kemeji főesperesség kerületébe. A kemeji főesperesnek, Jánosnak nevét 1248-ból ismerjük.287) Egyházközségeit megnevezik a pápai tizedlajstromok: Abád, Bala, Bő, Derzs, Fegyvernek, Gyanda, Roff, Szajla, Sz.-Imre, Szőllős, Tomaj.288) E kerület neve a váradi regestrumban is előfordul „tota provincia de Kemej” azaz Kemej egész vidéke, vagy a mint Anonymusnál olvassuk „a kemeji részek” lakói panaszt emeltek a tolvajok ellen. Egyházilag tehát hajdan e községek az egri püspök alá tartoztak, politikailag pedig a szolnoki várispánság és az újvári várispánság határai közé eső nemesi birtokokat alkották. Az Aba nemzetség Amade, Gagyi, Kompolti, Verpeléti ágai és a Szalók, Tomaj nemzetség tagjai osztozkodnak itten. A XIII–XIV. század folyamán a királyi várispánságok helyébe a vármegyék lépnek, akkor a kemeji terület községeit Hevesújvármegyébe tartozóknak jelzik az oklevelek. A kemeji főesperességnek neve is eltünik 4741331-ben olvassuk utoljára a káptalan névsorában Lőrincz kemeji főesperes nevét,289) kiről a pápai tizedjegyzék is megemlékezik, hogy egykor kemeji főesperes volt.290) A kis főesperesi kerület beleolvadt a hevesibe.
286) Conpendium Hungariae Geographicum 1777, 239., Balázsy i. m. I. 17–29., Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék I. 27–30. 161–163.
287) Nováky: Memoria Dignitatum. Adatok IV. 79.
288) Mon. Vat. Adat. IV: 60.
289) Laurentius de Kemey. Adatok IV. 95.
290) Adatok IV. 115. „Item dominus archidiaconus Laurentius quondam de Quernex (Quenney) solvit pro decima capitulis XIII. grossos, cantor et administrator.”
Kis-Hevesről tehát régibb okleveleinkben sehol sem olvasunk, csak a XVI. században tünik fel a név. Ugyanis 1549-ben az egri püspökség jövedelmét összeírták, mert a jövedelem kétharmadát az egri vár fenntartására kellett fordítaniok. Ez összeírás alkalmából készült az eredeti Liber S. Joannis, melynek 1643-iki másolatát kiadta Kandra Kabos.291) Ebben a könyvben az egri püspök tizedjövedelmei vármegyékként és járásokként el vannak tüntetve. Ebben olvassuk, hogy Heves vármegyének a XVI. században tizedszedő kerületei: Pásztó, Pata, Nagy-Heves, Kis-Heves, Debrővölgye.292) A „districtus Kis Hevesben” levő községek: Szőllős, Igar, Sz.-Imre, Sz.-György, Derzs, Abád, Tiszaszalók, Kőhegyes, Nagyiván, Bánhalma, Roff, Bura, Takson, Gyanda, Tiszabő, Fegyvernek, Szakállos, Balaszentmiklós, Sz.-Tamás, Kenderes, Tomaj, Túr, Pásztó, Balla, Füged, Szajol, Püspöki, Csut alias Cser, Domaháza, Hegyesbor. De ezek csaknem mind már a Hunyadiak korában, a XV. században Heves vármegyéhez tartoztak.
291) Adatok I. 3. füzet.
292) Adatok I. 487–489.
A XVI. században azonban Heves vármegye területe két úrnak hódolt. Heves vármegye tiszáninneni része Ferdinándnak hódolt, míg a tiszántúli kisebb rész Izabella királynő hűségére tért. Ezt a tiszántúli kisebb részt Fráter György kormányozta Izabella többi területével együtt. Ez időben kezdődhetett a tiszántúli kisebb résznek „Kis-Heves” néven való megkülönböztetése Heves vármegye tiszáninneni nagyobb részétől. Tényleg miként a Liber S. Joannisban, úgy Dobó István 1548-iki számadásában is olvasunk „Kis-Heves districtusról.” Ez adhatott alkalmat arra, hogy a Werbőczy-féle apokrif megyelajstromban külön Nagy-Heves és Kis-Heves megyék fordulnak elő, innen átírták mások is, de végeredményben kimondhatjuk, hogy a XVI. század elején már szerepelt Heves vármegye tizedszedő kerületei között „Nagy Heves és Kis Heves districtus”, azonban Kis-Heves vármegye létezésének semmiféle történelmi alapja nincs. Ugyanily jogon a debrői járást meg Mátra vármegyének nevezhetnők el, mert a Liber S. Joannisban előfordul a debrői tizedkerület ilyen néven: „alias Mátramegye.”293)
293) L. S. Joannis 506.
