Közműveltség.
Közműveltség.
Bakocs püspök számadáskönyve értesít bennünket az egri iskolásokról (scholares) az 1493–1496. évekből. Az iskolások kara (recordentes) Bakocs Tamás első egri bevonulásakor 25 dénárt, 1493 deczember 27-én János evangelista ünnepén 50 dénárt, július 2-án Sarlós Boldogasszonykor 10 dénárt, június 15-én Apostolok oszlásakor 16 denárt, aug. 5-én 10 denárt, szept. 8-án 6 denárt, június 22-én 24 dénárt, Advent kezdetén 16 dénárt és más alkalmakkor 40 dénárt kapott a recordálásért. Egyszer a püspök személyes jelenlétekor recordáltak, azért 3 forintot, máskor Farkas Bálint váradi püspök tiszteletére recordáltak, azért 1 1/2 frtot kaptak. Ama tanulóknak, a kik az egyházban a szent sírt őrízték és zsoltárokat énekeltek, egy forint adatott. Két tanuló néhány kiváltságlevél másolásért 20 dénárt kapott.416)
416) u. o. 356–397. 414–426.
A főpapok udvaraikban rokonaik és a főurak gyermekeik mellé külön tanítókat tartottak Bakocs püspök egri udvarában a testvéreinek és unokaöccseinek oktatása végett nevelőt (informator, magister) tartott. Ez, mivel öt hónapig szolgált és oktatott, 2 forint sallariumot kapott. Midőn még a fiúk könyveiért „libri puerorum” Kassára ment, útiköltségül 50 dinárt kapott. Nem volt sokáig az udvarban, mert a püspök rokonai Krakkóban folytatták tanulmányaikat423). Szalaházi Tamás egri püspök nem győzi 1528-ban eléggé magasztalni a kassaiak gondosságát, hogy iskolájuk élére jeles férfiakat akarnak állítani, de értesíti őket, hogy a sziléziai Werner Györgyöt már nem kaphatják meg, mert Budára udvari szolgálatra kötelezte le magát, ebbe nyugodjanak bele224) – Berzeviczi Detre hevesvármegyei főispán 1443-ban utasítja Tőttös Lászlót, hogy Rajcsai Márton fia Bereczktől, ivánczi iskolamestertől, a szülőhelyén, Rajcsán levő háza után ne követeljen adót. Ha pedig már az adót behajtotta volna, adja vissza neki. Hiszen nagyon rászolgált, hogy a tőle járó forint helyett inkább én adjak neki, ha ugyan volna fölöslegem.425)
423) Bakocs-Kódex 366. Békefi i. m. 195.
224) Történelmi Tár 1889, 797.
425) Zichy Oktár IX. 56. Békefi i. m. 109–110.
A középkorban a papság hivatása volt a tudományok művelése, de már találunk tanult világi embereket is. A „baccalaurus Thomes” mellett a Bakocs-kódex megemlít több világi „literatus” tanult embert is. Tanultságot kívántak idővel a vármegye tisztviselőitől, a püspöki udvar tisztjeitől. Ismerjük a püspök udvarmesterét, a ki a regestrumot vezette, – a nótáriust, a ki a figyelmetzető „literas ammonitorias” leveleket írta az adósoknak426), a palota gondozóját (provisor curiae), a várnagyokat, a viczecastellanusokat, az uradalmi ügyészt (procurator phiskalis), kinek neve Mihály volt.427) Az iskolák a tanultságot terjesztették. Az egri székesegyház, a megye középkori egyházai, a templomok kincsei „clendium”-ai, az értékes misemondó-ruhák, a nagy áron és nagy gonddal készített missalek428) az egri püspökök áldozatkészségéről és művészi érzékéről tanúskodnak. Meg kell itt említenünk a püspökök által fenntartott zenekart, mely tubicinatores (fúvó hangszerek) és dobosokból állott. Ezt a zenekart, melyhez az énekkart az iskolásokból állították össze, első sorban a templomi isteni szolgálatra tartották, de aztán kiváló alkalmakkor az udvar fényének emelésére, a magas vendégek gyönyörködtetésére is felhasználták. Az egri püspöki udvar sokszor királylátáson és főúri vendégek fogadásán kívül a városbeli urakat is vendégül látta asztalánál. Az udvarmester Sz. János ünnepén régi szokás szerint (solito more) ebédre hívta a város urait.429)
426) Bakocs-Kódex 363.
427) u. o. 362.
428) L. S. Joannes közli a leltárt.
429) Bakocs-Kódex 363.
