A török elvonulása.
A török elvonulása.
Ez volt a roppant török tábornak utolsó rohama Eger ellen. Az alkony vetett véget az ostromnak. A harczban Dobó István vitézeivel a személyes bátorság bámulatos példáját adta, hős társaival „kivívta az egri nevet.” Még négy napig táborozott a török a rommá lett erősség tövében és bár a falak annyira megrongálódtak, hogy több helyen lóháton fel lehetett volna nyargalni, mégsem indított a török több rohamot az egri vár ellen. Látta az egri vitézek elszánt hősiességét, egyrészt, másrészt meg a kudarcz után a hiányos élelmezés és a korán beállott téli idő is elvonulásra készteti a nagyszámú török sereget. Megmenti tehát Eger várát védőinek hősiessége és az isteni gondviselés.75) A törökök elvonulásának napját, október 18-át a várbeliek hálaadással ünnepelték és a székesegyház előtt gulákba rakott 12 ezer nagyobb golyó, melyeket a vívók a várba lőttek, hirdette a lefolyt 38 nap halhatatlan dicsőségét.
75) Gömöry Gusztáv: Hadtört. Közl. 1893.
Igy végződött az egri vár hősies védelme. Eger diadalának nagy fontossága volt. Nemcsak Eger vára menekült meg a török uralom alól, hanem az egri vitézek megmentik a Tisza vidékét, mintegy hat vármegye területét. Eger maradt továbbra is Felső-Magyarország kulcsa. Dobó István közölte az örömhírt I. Ferdinánd királylyal, a ki – a mint tudta – szívén viselte Eger ügyét. A mint a török készülődésének hírét vette, Serédy Györgyöt utasította, hogy 150 lovast küldjön segítségül Kassáról.76) Dobót folyton bíztatta, hogy gyűjti a hadat segítségére77) és csakugyan küldött 2 zászlóalj cseh zsoldost, de ezek későn indultak és az ostromolt várba be nem juthattak. Castaldót és 507a magyar urakat is Eger megsegítésére buzdította. Most örült annak, hogy a vitéz egriek megakasztották a törököt hódító útjában és hálás volt a hős védők iránt. Nemesítéssel, birtokadományozással jutalmazta őket és a mi a legnagyobb ritkaságok közé tartozott, fizetetlen zsoldjukat is kiutalta nekik. Az országgyűlés maga is kifejezte háláját; Dobó felterjesztésére a vár védelmében megsebesülteknek, továbbá az elesettek özvegyeinek és árváinak külön adót szavazott meg.78) A védelem egyik legvitézebb hőse: Mekchey István nem sokáig élvezhette királya és hazája elismerését. Midőn Eger várából Budetin várában levő családjához sietett, útközben a parasztok vagy rablógyilkosok megölték.79)
76) Gr. Károlyi cs. Oktár III. 369.
77) Gyárfás István: Dobó Egerben 63.
78) Barabás. – tört. Tár. 1880. 388–400.
79) Szerémi Tört. Tár 1897. 139.
Egervár ostroma 1596-ban.
(Az Orsz. Képtárból.)
Részlet az egri várból.
Az egri vár Bolyki-tornyának romjai.
A török elvonulása után Dobó Istvánt a király és Oláh Miklós egri püspök kitüntetésekkel halmozzák el. Ő meg hozzálátott a megrongált vár tatarozásához. Nádasdy Tamástól sürgeti a vár helyreállítását, mert Eger inkább nyílt mező, mint megerődített hely. A király fáradhatatlan volt ígéretekben, de pénzt és katonát nem küldhetett. Mikor Dobó István látta, hogy a kormányszék és a megmentett vármegyék sürgős munkájában magára hagyják, ekkor Egernek megmentésével befejezettnek tekintette magasztos hivatását, lezárta számadásait és a királytól felmentését kérte. Ferdinánd jeles hívét kitünteti, Erdély vajdájává nevezi ki.
Dobó Istvánt 1572-ben bekövetkezett halálával ruzskai várának templomában helyezték örök nyugalomra, hol két márványba vésett felirat hirdeti a törökverő hősnek és Dobónak, az erdélyi vajdának érdemeit. Pyrker János pátriárka-érsek 1833-ban az egri várban emléket emelt „Halhatatlan érdemeinek méltó tekintetéből Dobó István Eger vára hős védőjének” és azt „Dobó ruszkai sírjáról nyert képével díszítette.” 1906. aug. 20-án Eger város piaczán Dobó érczszobrát leplezték le az ország részvételével.
