Rákóczy Zsigmond.
Rákóczy Zsigmond.
Ez az eljárás sem elégítette ki a rendeket, 1583, majd 1587-ben a pozsonyi országgyűlésen újra sürgették, hogy a király magyar főkapitányokat nevezzen ki. Végre Rudolf alatt 1588-ban eleget tettek a nemzet kívánságainak, „vitéz érdemei elismeréséül” Rákóczy Zsigmondot nevezték ki Eger várnagyává. (1588 május 14–1591) Ugyanő volt a kiadott utasítás értelmében az egri püspöki javak kormányzója, Heves és Borsod vármegyék főispánja. A püspöki, káptalani tizedek minden egyházi illeték és bevétel rendelkezésére állottak, a más megyékben lévő birtokok után bérletet szedett be. A várbeli iskolaigazgatónak, püspöki ügyésznek, 4 várkáplánnak, 2 alispánnak, harangozóknak és egyházi őröknek ő utalja ki szokásos deputátumukat s a várban 500 lovas 200 magyar gyalogoson kívül köteles még 250 német gyalogosból álló zászlóaljat is eltartani.106) Rákóczy idejében üresedésben volt a püspöki szék. Radéczy a „800 frtos nyugdíjas püspök” 1587-ben meghalt. Rákóczy Zsigmondban derék várnagyot kapott az egri vár, a felsővidék nemesi ifjúsága köréje sereglett, hogy a hadban kiképezze magát. Rákóczy számadó könyvei szerint az 1590-ik éven Heves és Külső-Szolnok vármegyékben 108 tizedfizető község volt; az ínség magas fokra hágott, egy fertály búza ára 70 dénárra emelkedett, míg Dobó István korában ennek értéke 33 dénár volt. Az egri várban Balázs diák István és Balassa Ferencz kapitánysága alatt mintegy 370 magyar lovas, Pethő István kapitánysága alatt 312 lovas volt és Rákóczy külön 66 lovast tartott. A magyar gyalogosok létszáma 200. A várban ugyanekkor 250 német gyalogos és 70 vasas lovas is volt. A várbeli őrség maga szerezte be ruházatát, fegyverzetét; a várban posztóraktár volt, honnan kék és vörösszínű posztókat kaptak díjuk fejében. Ugyancsak a várban árulták 30 dénárért a lándzsákat is. A német katonaság miatt panasz volt az országgyűléseken, hogy a német katonák kétszer annyi költségbe kerülnek, mint a magyar katonák. Tényleg Egerben a német katona több zsoldot kapott, mint a magyar; a magyar lovas havi 4 forint 50 dénárba, a német lovas havi 6–7 forintba került, a magyar gyalogosra 3 forint 40 dénárt, a német gyalogosnak átlag 4 frtot fizettek havonként. Rákóczy folytonosan pénzhiánynyal küzdött. 1591-ben a vár kapitányságáról benyujtotta lemondását, mert „magyar s német katonáit fizetni képtelen, állása kompromittált.” Hiába tartóztatták, nem maradt meg állásában. Buzgó szolgálatait 1598-ban fényesen méltatták, gyermekeivel együtt bárói ranggal az ország zászlósurai sorába emelték107) s ő lett a hatalmas Rákóczy családnak igazi megalapítója. Utódjául Prépostváry Bálintot (1591–1594) nevezték ki.
106) N. R. A. 761. cs. 21. sz.
107) Not. Hist. Com. Zempl. 98–99.
