Verancsics püspök.
Verancsics püspök.
Az egri vár ügye foglalkoztatta az országos rendeket is. Még az 1555-i pozsonyi országgyűlésen úgy gondolkodtak a rendek, hogy Ujlaki püspök halálával legjobb az egri püspökséget betöltetlenül hagyni, legalább több jövedelem jut a várra. Most azonban a püspöki interregnum zavarain okulva, megváltoztatták nézetüket s arra kérték a királyt, hogy a püspökséget töltse be s oly egyént nevezzen ki püspöknek, a ki a püspöki székből az egri vár katonai fölügyeletét és a legfőbb katonai hatalmat is gyakorolni tudja. Verancsics Antal személyére esett a király választása, a ki diplomácziai küldetésével, a török egyezkedéseknél elért sikereivel nagy tekintélynek örvendett s katonai képességeinek is jelét adta. 1557 november 19-én nevezték őt ki egri püspöknek.
Verancsics püspök először a várőrség között teremt rendet. Megállapítja kinek-kinek tisztét, kötelességét. Ő nevez ki két várnagyot, a kik hűséget esküsznek a püspöknek és a királynak. Dobó István tanácsát kérte ki85), új emberekkel vétette magát körül, első egri várnagyul az 1552-i ostromban kitünt Zoltay Istvánt (1558 április 1. – 1562 június 10) nevezte ki s neki tisztán katonai hatásköre volt, ő volt a vár parancsnoka. Alárendeltje volt várnagytársa, Jakusith Ferencz. Szarvaskőbe királyi jóváhagyással Gadóczy Gábort küldötte várnagynak. A várőrség létszámát 200 lovas és 150 gyalogosban állapította meg, utóbb 400 lovas és 350 gyalogosra emelte. Azután szétválasztotta a katonai hatáskört a jószágkezeléstől, elkülönítette a várnagyságtól a gondnoki (provizor) tisztet, Zeleméry László lett a püspöki javak kezelője. A jószágok kezelésére és a jövedelem hováfordítására ügyelt a királyi ellenőr. A várőrség részére Lauser János bécsi kereskedőtől mintegy 1000 forint értékben fegyvereket vásárolt86); az egri várba belőtt és Dobótól összeszedetett golyókról részletes jelentést tett Miksa főherczegnek, hogy az 5747 drb. golyót használják föl új ágyúk öntésére.
85) Verancsics levelei. XII, 219–220.
86) u. o. VII. 200.
Mindez intézkedések egyelőre a várban rendet teremtettek ugyan, de Heves vármegye területének védelmére elégtelenek voltak. A nagy haderő, a melyet a török a magyarországi vilajettek védelmére tartott, foglalkozást keresett, a küzdelemre el volt látva mindennel, rablótámadásokban, betörésekben keresett szórakozást. Egyre terjesztgették a szultán területét. A király csak úgy vehette volna elejét a bajnak, ha követte volna a török példáját s megfelelő számú, rendesen fizetett őrséget tartott volna a végeken. Ez azonban nem történt meg. Így Heves vármegye tiszántúli része is török hűbéresek kezébe került, s így mind szorosabbra fűződött Eger körül a törökök támadó gyűrűje. Török kézben vannak már Hatvan, Buják, Salgó, Fülek, Szécsény várai, – Ferdinánd hatalma alatt állottak Eger és Szarvaskő.
Verancsicsot diplomácziai küldetései sokszor távol tartották egri székhelyétől, ez alatt a várőrség között viszályok dúltak és a török egyre garázdálkodott. 509Az áldatlan állapotokról értesülve, Verancsics 1559-ben Bécsben feltárja az egri vár helyzetét és Heves vármegye állapotát. Aggodalmaskodik, hogyha a töröknek sikerül Heves, Jászberény, Csege és Csáth városokban palánkokat szervezni, úgy Eger helyzete tarthatatlan lesz.88) Kevesli a várőrséget, mert a 400 lovas és 350 gyalogosból 100 gyalogos állandóan a városban, a város négy kapujánál teljesít szolgálatot. Pénz nincs, a katonaság díját nem tudja fizetni. A várőrség vezetői között és közötte ellentétek merültek föl a török foglyok megváltási összege miatt.89) E miatt az elégedetlenkedő vezéreket, Zeleméry provizort és Jakusith másodvárnagyot állásuktól felmentette. Egész Heves vármegye török hódoltsági terület lett, – a vármegye, Eger kivételével, két hatóság, magyar és török őr alatt állott. Az adó felét a jobbágyok török részre, felét magyar részre fizették, mert ezek „úgy a szultánnak, mint a magyar királynak közös jobbágyai.” A két tűz közé szorult jobbágyokat egyaránt zaklatták mindkét részről.
88) Verancsics levelei. VIII. 178–179.
89) u. o. VIII. 28.
