A nép. Piacz.
A nép. Piacz.
Az egri élet szépségére felemlíti Evlia, hogy az egri nép igen szép, mind bosnyák, de magyarul és németül tisztán beszélnek; őszinte, egyszerű emberek. A ráják magukat felsőmagyarországiaknak nevezik, kertészkednek, 9600 kertjük van, különféle temérdek gyümölcsük terem, szőlőjük savanykás és nem nagyon ízletes. Híres az egriek fehér czipókenyere, lengyel tyúkpörköltje, tyúk-börekje (vagdalt hússal töltött tészta) és kenyérlepénye. Egy oka (török font) pogácsa és vajas kalács ára egy akcse, egy oka kövér juhhús ára egy akcse, egy oka vaj és méz ára 8 akcse. – Híres az egri kereskedelem. Van a városnak 600 boltja, kereskedői gazdagok és az egri piaczot messziről látogatják. A vidékiek számára a városnak öt fogadója van, de a kereskedők nem igen szállanak ezekbe, inkább a ráják házaiban kérnek szállást és ezeknek fizetik a bért. A törökök is vendégszeretők. Néhány háznak kapuja fölé az van írva „Bi-tekellüf bejá bikhane-i-má.” „Minden czeremónia nélkül lépj be a házamba.” Az egri piaczról érdekes adatot találunk a gr. Forgách-család levéltárában is. Nirő Lőrincz debreczeni polgár 1605-ben Musztafa egri agának 23 frt 20 dénárral adósa maradt. Musztafa erre lefoglalta az egri piaczon Szappanos Tamás szappankészletét és írást adott neki a debreczeni bíróhoz, hogy Nirő Lőrincztől tartozása fejében vegye be a 23 frt 20 dénárt és adja át Szappanos Tamásnak a szappan ára fejében.32)
32) Forgách család levéltára.
Bizonyára sok túlzás van Evlia leírásában. De azért közöltük egész terjedelmében leírását, mert ez az egyetlen irat, mely bővebb tájékoztatást nyújt a török Egerről.
