Az egri pasalik.
Az egri pasalik.
A török hódoltsági terület eme szertelen növekedése természetszerűleg a török hódoltsági terület újabb szervezését idézte elő. Új török tartományt szereznek hazánkban s ennek középpontjává Eger várát teszik. Az „egri pasalik” lett hazánkban a negyedik török tartomány, az eddigi budai, temesvári és kanizsai pasalik mellett. Az új török tartománynak, „pasaliknak” biztos határvonalait, kiterjedését nem tudjuk megállapítani. Annyi tény, hogy 1609-ben Jahia Tihaja egri olajbég egész Miskolczig, Debreczenig szedte az adót az egri pasalik számára és erre Mágóchy segítségét is kéri, „mert a hatalmas vezir levelével igazságban jár.”2) A Nemzeti Múzeum levéltárából levő török okmányok szerint az egri pasalik kormányzati területe a Duna-Tisza közére terjedt ki, mert tek. és nagys. Vitézlő Kászon egri pasa így kezdi leveleit „mi, az hatalmas és győzhetetlen császárnak Végh Eger várának Tisza és Duna között való helyeinek és hadainak gondviselő ura és parancsolója.” Az egri pasalik alá tartozó török birtokokat részletesen tárgyaló defter azonban nem maradt számunkra. Aini Ali 1614-i irataiból tudjuk, hogy ekkor az egri pasalik 4 szandzsákra: Eger, Szeged, Szolnok, Hatvan oszlott,3) melyekhez a XVII. század közepe táján Evlia Cselebi tudósítása szerint Gyarmat szandzsákot is hozzácsatolták.4)
2) Török-magy. Emlék-Oktár III. 89–96.
3) Salamon: Magyarország a török hódoltság korában. II. 270.
4) II. III.
Az egri pasalik megalapításának főczélja a behódolt felvidéki terület állandó biztosítása volt, hogy az mindig a hatalmas császár területe maradjon. Azután az egri pasaliknak védelmi feladata volt, az egri, hatvani és szolnoki várak őrségei a budai pasalik békés birtoklását biztosították a keleti részről. Ezek mintegy a budai székhely védővárai, a Budára szállítandó élelmi és hadiszerek őrállomásai voltak. Hogy az egri pasalik területén történt többször az élelmi szállítás Budára, bizonyítja az 1599-i év története, mikor Pálffy főkapitány az inséges és pestises időkben az úton nagyobb élelmi készletet elfogott.5) Az egri pasalik török katonasága többször aktiv részt vett a szorongatott budai pasalik védelmében. Igy 1605-ben Szinán egri pasa 10 ezer emberrel Érsekújvárról védi Budát, ott együtt táboroznak Bocskay felvidéki kapitánynyal, Homonnay Bálinttal és a törökök közül Homonnay „külső táborában sok béget és főtörököt megvendégelt vala.”6)
5) Brüsszeli Oktár III. 121–122.
6) Illésházy följegyzései. M. tört. Eml. VII. 254–256.
Eger elfoglalását a török nagyfontosságú ténynek tekintette, az egri pasalik főhelyét, Egert „Erdély kizil Elmájá”-nak „piros almának” nevezte el. A pasalik fontosságának megfelelően a tartomány pasai méltóságát a török „két tugos miri-miránok”-nak adományozta, majd 1640-től, Ibrahim szultán idejétől, az egri ejálet fejét rendesen vezirséggel tüntették ki. Első veziri méltósága Ak-Mohamed pasa volt, a ki az előtt dogandsi basi, azaz a szultán vadászsólymainak gondozója volt.7)
7) Evlia II. III.
