Egri ejalet.

Teljes szövegű keresés

Egri ejalet.
Heves vármegye területén a várak kincstári birtokok, ezenkívül Gyöngyös városa már 1578 óta a „szultán kamarai jószágaihoz” tartozott.35) Többi részét, a községek úrbéri jövedelmeit érdemes török katonáknak vagy a szultán kegyeltjeniek kezére adták ama kötelezettséggel, hogy szükség esetén fegyvert fognak és jövedelmük arányában katonákat állítanak ki. A kisebb hűbéreket, a melyek 20 ezer akcsenál (mintegy 2500 magyar forint) kevesebb évi jövedelmet hajtotta, timárnak, birtokosait pedig szpahinak nevezték és ezeket a pasa vagy beglerbég osztotta szét. A nagyobb jövedelmet hajtó hűbérbirtokokat, a „ziamet”-et a porta adományozta.
35) Sebők: Gyöngyös és vidéke tört. 134.
Heves vármegye területén a magyar katonai és politikai hatósággal mintegy dualisztikus alapon működött a török katonai és politikai magisztrátus. Heves vármegye hatósága és a nép, a földesurak és a jobbágyok között így sohasem szakadt meg az összeköttetés és a török kormányzat nem törődött 519azzal, hogy magyar alattvalói „bolond szokásaik” szerint élnek, csak az adókat pontosan szolgáltassák be.
A hódoltság anyagilag tette tönkre a vármegyét. A hódoltság alatt lakó magyarság a török adórendszer súlya alatt szenvedett legtöbbet. A hódoltsági magyarság kétfelé fizette adóját, felerészben a töröknek, felerészben a vármegyének. Általában az volt az elv, hogy „a milyen impositiót vet ki a nemes vármegye vagy a földesúr a szegény emberre élésből, hasonlót követel a török is. Erről tanúskodnak az egri püspökség falvainak 1647 és 1684-i úrbariális összeírásai, hol az 1684-i jobbágy-tartozások után amaz érdekes feljegyzése van: ugyanennyit fizettek a török urnak is „pénzben, búza félében és egyéb illetékekben.” Ha újabb adót hoztak be a török tudta nélkül, ezek beszedését a török nem engedte meg, így 1671-ben eltiltotta a királyi parancscsal behozott fogyasztási adónak és a német katonák élelmezésére kivetett természetbeni adó befizetését, mert ezt magára sérelmesnek találta.36) A török magisztrátus őrködött azon, hogy a két hatalom egyenlő joggal bírván, egyik a másiknál több jövedelmet ne szedjen be és az állami és földesúri adókat egyenlő arányban szabják ki.
36) Vármegyei levéltár 1671. év alatt.
Heves vármegye területén is, mint általában a hódoltságban, török földesúri adók volak: a kapuadó és a tized. E rendes adókon kívül szedték a rendkívüli császári adót „harács” néven. Heves vármegye részletes adóit feltüntető defter még ismeretlen előttünk, de több ránk maradt okiratból egyes községek török adóját megtudjuk és ezekből látjuk, hogy a török adó mennyisége és milyensége a helyi viszonyok szerint nagyon változatos volt. A török kincstári birtokoknak aránylag jobb helyzetök volt, mint a földesúri birtokoknak. Az egri liczeumban levő török okirat szerint Pata török kincstári birtok volt. Eger eleste után 40 összeírt házszám szerint fizette a fejadót. Ezt ők sokallották, mire az egri diván, tekintve a háborús, pestises és válságos időket, 1621-ben 10 ház után a fejadót eltörölte. Pata ezenkívül fizetett még bortizedet, ezt 1676-ban Hüszein Hadzsi és Juszuf agával, török kincstári bérlőkkel kötött egyezség szerint 230 piaszterben megváltották. – Gyöngyös szintén kamarai birtok volt. A gyöngyösiek Muzli egri pasának 1677-ben 1650 frtra rúgó adóösszeget fizettek s ezen kívül a török ott harminczadot szedett. A mi Gyöngyös viszonyát a törökhöz illeti, Evlia azt írja róla, noha két kilids alá tartoznak, az ozmánoknak ajándékon kívül semmi mást nem adnak. Minden évben hozzájárulnak az egri vár kitatarozásához és javításához. Eger meghódítója Mohamed, kinek egy kenyeret és 300 pár ökröt adtak a hódolás jeléül, adta nekik a szabadalomlevelet.
Az egri vár tartozékainak 1577-i úrbariális összeírása a községek kétféle adóját: császári adót és a szablya pénzt említi föl. Ehhez járultak a változatos földesúri szolgálmányok. A rendkívüli adók szedésében a török roppant leleményes volt, erre utal Heves vármegye 1683-i jegyzőkönyve. Heves vármegye 1683-ban kiadott követi utasításai 4. pontjában kikel a nagyméretű török adózások ellen. „A török az adózó jobbágyoktól a fizetést a zsitvatoroki egyezség szerint szedje, a szokásban nem levő bírságolások, az elhaltak, elveszettek, megfulladtak után kivetett vérdíjak, a templomok, tornyok, parochiák, iskolák építése vagy kijavítása, harangfölkötés után követelt illetékfizetések, melyek a lakosokat annyira terhelik, hogy emiatt inkább elköltözködtek, mint fizessenek, – továbbá a főzelék, kerti gyümölcs, kacsa, tyúk stb. után szedett tizedek szüntessenek meg.”
Az itt fölsoroltakon kívül Gyöngyös város levéltárából tudjuk, hogy örökösödési díjat követelt az elhaltak után és a gyilkosságok után vérdíjat. Máskor temetési engedélyért, ezenkívül letelepedési engedélyért kért illetékeket. A rendkívüli adók hosszú sorozatához járultak még a vármunkák, robotmunkák, hadi fuvarozások, melyek a magyar közmunkáknak feleltek meg. Hasszán egri pasa 1669-ben akként intézkedett, hogy „a kényszerfuvarozás, élelmi és katonai szerek szállítása úgy történjék, hogy húsz nap alatt oda s vissza jőjjön a fuvaros.”37) Mehemet pasa az egri várhoz rendelte ki Heves vármegye közmunkáját. A nép azonban nem akart szolgálni, erre 1609-ben a pasa panaszos levélben Mágóchyhoz, a felvidéki főkapitányhoz fordult, hogy a vitézlő kapitányok útján a népet kényszerítse „szolgálni a császár művére, mert ettől szabadulásuk úgysem leszen.”38)
37) Országos levéltár. Tört. Eml. 1669–70.
38) Török-magyar Tört. Eml. Oktár III. 89–96.
A török illetéket kért azért is, hogy megengedte a magyar résznek járó adók beszedését. Amaz engedélyért, hogy 1598-ban a pásztói járásban megengedték a terménytizedszedést, a török bég „török posztóra 4 forint 62 dénárt,” 520– a bortized után 4 1/2 forintot kapott ajándékul. – 1599-ben a debrői járásból a tizedszedési engedélyért a siroki vojvodának 7 búzakereszt jutott. – A patai járás bortizedéből a hatvani bégnek, kádinak és az agazonoknak 22 köböl bort adtak. – Bár a tizedszedési engedélyért fizettek, azért az is megtörtént, hogy a tizedet a portyázó törökök lefoglalták. 1602-ben Pata bortizedét harácsolták el a törökök Nagy Dénes és Righo Antal patai bírák tanúbizonysága szerint.39)
39) Szederkényi i. m. III. 25–26.
Az adókat még súlyosabbá tette az adók behajtásának módja. A török szigorúan követelte az adókat, és „ha a községek nem teljesítik kötelezettségöket, egyszer a pasa levelével felhívatnak, ha erre sem hallgatnak, pribékek mennek rájok.” Hogy a pribékek miként teljesítették kötelességöket, sejthetjük a török hatóságok fenyegető hangú leveléből. 1658-ban a török a Gyöngyös és Szolnok között levő postaszolgálatot rendeli el s a vidék lakóinak meghagyja, hogy útjokban a postások alá mindig lovat adjanak, és pedig késedelem nélkül, mert különben karóban száradnak, szemeiket jól felnyissák, hogy hanyagságukat később meg ne bánják. Akárhogyan is, de megfizették a községek az adót.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages