Törökösség.

Teljes szövegű keresés

Törökösség.
A vármegye 1676-ban „sub proena impalationis” karóbahúzás büntetésének terhe alatt megtiltotta azt, hogy vármegyebeliek birtokaikat kényszerítő szükségből 522a töröknek zálogba adják, vagy a zálogba vetett birtokokat a töröktől megvásárolják. A törökkel folytatott bizalmasabb érintkezés mindjárt gyanút keltett és a vármegye a törökösséget, mikor magyar a török bíróhoz fordult ügyével, szigorúan büntette. A vármegyei jegyzőkönyvek a törökösség vádjait megemlítik, de azok száma Heves vármegyében kevés volt. Az 1663. évben a vármegyei törvényszéken Filep Tamást vádolták, „hogy nem tudni – micsoda gonosz lélektől vezettetve, a hatalmas Istennek örökkévaló és következésképen a világi magisztrátusoknak is ez idő szerint való büntetésétől nem rettegvén, az töröknél keresztény atyafiai s netalán az egész kereszténység ellen is sok ízben árultatásokat vitt végbe.” A vádlottat azonban bizonyítékok hiányában felmentették. 1668-ban a gyöngyösiek ellen, 1671-ben a szalóki jobbágyok ellen. 1676-ban nemes Szalay Mátyás ellen, 1684-ben a vécseiek ellen vezettek vizsgálatot a törökösség vádja miatt; de a legtöbbnek eredményét nem ismerjük. A megye területén kívül, Füleken lakók között a törökösségi ügyben a füleki várkapitány ítélt az ő hadi bíróságával, melynek tagjai voltak a várkapitány, viczekapitány, Heves, Pest-Pilis-Solt, Nógrád vármegye alispánjai, esküdtjei, szolgabírái. E hadbíróság „sedes bellica” külön pecsétet használt „sig. jud. Bell. Fülek” s ez alá került Tóth János 1678 augusztus 28-án. Tóth Jánost esküre ítélték, hogy a török végházakban nem árulkodott, nem vádaskodott és embertársai török vagy rácz útján megkárosítani nem igyekezett. Ha esküt tenni nem merne, karóba húzatásra ítélték.48)
48) Szederkényi i. m. III. 243–244.
A török ugyancsak megvetette a keresztény elemet, a rájákat. Szabályozta a fegyverviselést, a ruházkodást, Hasszán egri pasa, tekintve a veszélyes közbiztonsági állapotokat, a fegyverviselést ekként engedte meg. „Azon adózó nemesek, kik pontosan teljesítik kötelességüket, egy élű kardot, puskát tarsolylyal (sclopetum cum thecis), sarkantyús csizmát, föveggel köpenyt (palliumcum pileo) hordhatnak. A parasztok hosszú puskát (longam bombardam), fejszét, vasvillát és sarút (kapczam) viselhetnek.” A gyöngyösi piaczon a török eltiltotta a czifra ködmön árusítását. Erről 1670-ben a Gyöngyös városban levő becsületes szabó- és szűcsmesterek értesítik a rimaszombati, patai, pásztói, berényi, czeglédi, kőrösi és kecskeméti mestereinket, hogy ily színű ködmönöket Gyöngyös városában vásárnak idején, vagy akármikor ne áruljanak, mivel ez a hatalmas török vitézeknek nem kevés bántódására és a szűcsmestereknek nagy kárára van.

 

 

Arcanum Újságok
Arcanum Újságok

Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem

Arcanum logo

Az Arcanum Adatbázis Kiadó Magyarország vezető tartalomszolgáltatója, 1989. január elsején kezdte meg működését. A cég kulturális tartalmak nagy tömegű digitalizálásával, adatbázisokba rendezésével és publikálásával foglalkozik.

Rólunk Kapcsolat Sajtószoba

Languages







Arcanum Újságok

Arcanum Újságok
Kíváncsi, mit írtak az újságok erről a temáról az elmúlt 250 évben?

Megnézem