Visszatelepítés.
Visszatelepítés.
A visszatelepítések már a zsitvatoroki béke után megkezdődtek. Mehemet pasa Mágóchy felvidéki kapitánynyal tanácskozik ez ügyben. 1609-ben azt írja: „barátságunk abból tetszik meg, hogy a szegénységet oltalmazván, a pusztákat szállítsuk és végezés szerint őket építsük…, mind a két császárnak hasznukra lesz a szegénység. Hála Isten ő felségének, a két császár közötti barátság végre menvén, császárja az országos szállítani akarja és parancsolta, hogy tatár és minden 525hada letelepedvén, békességesen lecsendesedjék, a szegénység pedig, mely haza száll, három évig minden szolgáltatástól és császár adójától mentes legyen… Nagyságodtól reméllem, hogy itt könyörülöttünk levő puszta falvak, Tihamér, Maklár, Síknémet és egyéb puszta falvak hazajövetelében a jobbágyaknak ellenzői nem lesznek. Nagyságod oltalmazó levelet adjon nekik, hogy térjenek vissza, mert mind a két félnek mi hasznok volna a pusztaságban.”52) Így lassanként a jobbágyok visszatértek községeikbe, Eger városába pedig és az elhagyatott községekbe bosnyákok, tatárok telepedtek le.
52) Török-magyar Emlékek Okt. I. 97–102.
Eger a XVII. században.
(Az Orsz. Képtárból.)
Az egri minaret.
Mehemet aga Hatvan és Szécsény városának főkajmikája a Kövesdre futott árokszállásiak visszatérítésére közbenjáróul kéri föl ismeretlen szomszéd vitéz úri barátját 1668-ban. „Ez mostani alkalmatosságommal akarom kegyelmedet megtalálnom levelem által szomszéd vitéz Úri Baráton, hogy Isten ő szent felsége minket ide a Császár Urunk ő felsége Végh Hatvan várába küldvén gondviselésének okáért, tehát az bégsége alá kötelezve lévén Árokszállás nevű falunk, nem tudom mire nézve igen kezdett oszlani. Heves vármegyében lévén egy Kövesd nevű puszta, oda tavasztól fogva kezdettek szaladni, valami kis szabadságra nézve minden felől igen menének reá. Igy lévén, bég urakat behozván, várom minden órában. Gondjukat viseljük a népeknek, de mindazonáltal kegyelmedet is kérem, írjon ezen levelem vivő árokszállási posta által. Irjon egy fenyítő levelet nekik Kövesdre, sőt Árokszállásra is, a kik még eddig benn maradtanak, legyenek vesztegül, hasznát vennék, mert minden jószágokból kifordulnak, sőt a kik elmentenek is, szép szóval jönnének vissza előbbeni helyökre. Mivel nyilvánosságosan írom kegyelmednek, ha így nem cselekszenek, mind az két részről a Császár faluja pusztulni fog. Kegyelmed és énnekem parancsolván, ebbeli és más hozzám illendő dologban örömest szolgálok kegyelmednek.”53)
53) Adatok 2 füzet 378.
