Fölszabadító háboru.
Fölszabadító háboru.
Heves vármegye végső erejét feszítette meg, csakhogy sikerüljön I. Lipótnak a török kiverésére megindított hadjárata. 1685 jún. elején Ónod vára, okt. 24-én Kassa, Tököly fővárosa, I. Lipót kezébe került. 1685 okt. 19-én a kettős megye területén Szolnok vára lerázta a török igát, avval 133 évi török uralom után felszabadult a Tiszavidék eme kulcsa. Ugyanaz alkalommal Hevesből, Törökszentmiklósról és elmenekült az ott tanyázó török helyőrség. Gyöngyösön át vonult a felmentő sereg a Tiszához, a sereg élelmezésére Gyöngyös 11 ezer kenyérkészletet szállított és még 80 ezer darabot kellett szállítania.99)
99) u. o. 1685. okt. 25.
Heves vármegye Ónod és Szendrő váránál teljesített közmunkákat, most az ajnácskői várnagy „a hazaszeretetre, testvérek és rokonok védelmére” hivatkozva kérte a megye támogatását e vár megerősítésére. Azonkívül a személyes fölkelésre is felszólították a megyét. A vármegye képtelen volt e kívánságok teljesítésére, mert „sokan saját lakásukat kénytelenek elhagyni és a vármegyén kívül idegen földre vonulnak, ott is csak mások könyörületéből tarthatják fel életüket napról-napra tengődve. A falvak lakói Jászberénybe, Gyöngyösre menekültek, hol összeszorulva korpa és makk keverékéből készített kenyérrel és az elhullott állatok húsával táplálkoznak.”100) Majd 1686. május 27-én azt 538jelentik, „hogy a megyében csak két község, Gyöngyös és Berény van oly helyzetben, hogy a terheket annyira, a mennyire viselni képes, a többi falvak elpusztultak az iszonyú állapot súlya alatt.”101) Heister tábornok 1000 frt. sarczot vetett akkor ki a gyöngyösiekre.
100) u. o. 1686. január 28-iki gyűlésen adott utasítás.
101) u. o. 1686. május 27.
Az 1686-ik évben megkezdődnek már a hadi intézkedések Heves vármegye felszabadítására. Caprara generális 1686 január 24-én Kassán kelt rendeletével halálbüntetés és a falvak felgyújtásának veszedelme alatt eltiltotta Eger várat környező vármegyéket attól, hogy az egri törököknek bármiképen, akár pénzért is bárminemű élelmiszert szolgáltassanak. Eger várát körülzárták, megfigyelő csapatokkal vették körül. Rummer Frigyes felhívására 1686 június 19-iki közgyűlésen a megye felszólította ama lakosokat, a kik az Eger vár körüli falvakban laktak, hogy családjukkal és összes marhájukkal haladéktalanul költözködjenek ki és húzódjanak Szepes, vagy más felvidéki vármegyébe. Az egri és hatvani török őrséget így elvágták az élelemtől.
Eger ostromát megelőzőleg a felmentő seregek Hatvant kerítették hatalmukba 1686 augusztus 18-án, mert ez volt az egri törökök védelmi és támadó pontja, ez volt a hadi állomás Eger és Buda között. Eger várára az ország középpontjának, Budának felmentése után került sor. Egert és környező török erősségeit, Sirok, Szarvaskő, Cserép várakat elzárták a dunai török hadvezérlettel való érintkezéstől. Azután Dória János, a felsőmagyarországi hadak egyik tábornoka, 1687 július 9-én megkezdette a vár szorosabb körülzárását. Maklári főtáborhelyéről írja a vármegyének, hogy „a bajor választófejedelem őt bízta meg Eger blokádjával, e végből az itt levő gyalogos és lovas magyar és német katonaság vezérlete az ő kezébe van letéve. Már meg is kezdette a táborozást és reményli, hogy eredménynyel fogja befejezni, ha a vármegye is mindent elkövet, hogy a harcztéren levő, éjjelt-nappalt küzdelemben töltő katonaság szükségletei kielégíttessenek, főleg húsban, mely itt egyáltalán nem kapható. Felkéri tehát a vármegyét, hogy 12 nap alatt 40 vágómarhát szállítsanak táborába, avval a katonai executiót kerüljék ki.”
