Számonkérő szék.
Számonkérő szék.
Heves vármegye tisztújító vagy széképítő gyűléseiről már szólottunk. A tisztújító gyűlést megelőzte a „sedes sigillatoria,” a számonkérő szék. A míg a vármegyékben külön pénzkezelő hivatal nem volt, a vármegyei adókat és egyéb jövedelmeket a szolgabírák szedték be, ők fizették a vármegye kiadásait és a bevétel feleslegét számolás kíséretében benyújtották az alispánnak. Az alispán külön számadást készített bevételeiről és kiadásairól. A számonkérő szék feladata az alispán és szolgabírák számadásának ellenőrzése s felülvizsgálata volt, ez adta meg nekik a felmentést. A számonkérő szék tagjait a vármegyegyűlés választotta a vármegye uraiból, tagjainak száma rendszerint 12 volt. A vármegyei kiadások rovataiban találjuk a „főispán megvendégelését,” tisztviselők tiszteletdíját, a szolgaszemélyzet járandóságát, a vármegyei követek napi díját, a templom építésre, török fogságban levők segélyezésére kiutalt összegeket.
