Területi viszonyok.
Területi viszonyok.
A XVI–XVII. század folyamán a vármegye régi területe is megváltozott. Az 1550-i gyűlés Abaúj, Zemplén, Sáros, Ung, Szabolcs, Szolnok, Heves vármegye ama részeit, melyek Martinuzzi kormányzása alatt állottak, az illetékes megyék területéhez visszakapcsolta. Igy Heves vármegye területéhez visszakerült a mohácsi vész utáni időkben elszakított tiszántúli rész. – Az 1553-i török – magyar béketárgyalások során Szolnok vármegye nyugati részét is az egri vár adózó területéhez számították és valamint Heves vármegyét, úgy Szolnok eme részét is hódolt területnek vették.11) Ez a rész a tisztántúli szolgabírói járáshoz tartozott s hevesvármegyei diktátorok szedték be féladóját. Az ősi nagy kiterjedésű Szolnok vármegye, melynek főispánjai rendesen az erdélyi vajdák voltak, ekként három részre oszlott. Az Erdélyhez legközelebb eső rész továbbra is az erdélyi fejedelemséghez tartozott, ennek neve Erdélyhez való földrajzi helyzete után: Belső Szolnok vármegye. Középső rész, „Közép Szolnok”-ban a török uralkodott. A vármegye nyugati része, mely legtávolabb esett Erdélytől, ezért ősi nevén „Külső Szolnok vármegye” adminisztráczió szempontjából Heves vármegye területével egyesült.12) Ezt a gyakorlati egyesülést az 1569:52. t.-czikk helyben hagyta, Külső-Szolnok adminisztráczióját végleg Heves vármegyére ruházta, mivel „a törökök által elfoglalt Külső Szolnok vármegyének sem alispánja, sem szolgabírái nincsenek s több ellátni való ügyei vannak, ezentúl részére Heves vármegye szolgáltassa az igazságot.” Az együttes adminisztrácziót tünteti fel egyik 1582-i törvényszéki kiadvány bekezdése is „Nos Georgius Rethky Vicecomes Judlium et jurati assessores sedis Judriae Comitatuum Heves et Ext. Szolnok.”13) A két megye törvényes egyesítését azonban csak az 1765:16. t.-czikk mondotta ki. Egy évig, 1547-ben Csongrád vármegye is egyesült Heves vármegyével.
11) Verancsics művei VII. 75.
12) Pesty Frigyes: Az eltünt régi vármegyék. 94–95.
13) Szederkényi i. m. II. Oktár. 480.
