Az egyházmegye újjászületése.
Az egyházmegye újjászületése.
Forgách Zsigmondnak e felterjesztése volt az első lépés az egri püspökség új életre keltésére. 1613-ban kezdik meg, bár kevés sikerrel, az egri káptalan elprédált javainak visszaszerzését, 1616-ban betöltik az egri püspöki széket. Újabb szenvedés várt a káptalanra a Bethlen-féle fölkelések idején. Széchy György elűzte a káptalant Jászóról s a káptalan tagjai közül is többeket megöltek.90) Nagyobb baj volt, hogy az 1616-ban kinevezett Erdődy püspök nem kapta meg a pápai megerősítést, utóbb Pyber pedig abban az évben, 1633-ban, vette kezébe, mely évben meghalt. Igy pápai megerősítés nélkül nagyobb tevékenységet nem fejthettek ki egyházmegyéjökben. Lósy Imrével indult meg valójában az egri püspöki megye restaurácziója. A megújhodás ismert módjait használják fel az egri püspökök. Egyházmegyéjökben zsinatot tartanak, az országos zsinatokon részt vesznek; a hitélet fellendítésére, az elzálogosított egyházi javak restitúcziójára törekszenek, a papság életmódjának szigorítására a főesperesi látogatásokat előírják és a nagy paphiányon papnevelő-intézetek felállításával iparkodnak segíteni. 1635-ben Jászón tartják meg az első egri egyházmegyei zsinatot, ebben tulajdonképen a nagyszombati zsinat határozatait fogadják el az egri egyházmegyére vonatkozólag. Az 1638-iki országos zsinatban, melyet Lósy Imre, akkor már esztergomi érsek hívott össze, az egri egyházmegye küldöttjei útján vesz részt, megjelent ott Lippay György egri püspök is. Az 1648-iki országos zsinaton Kisdy Benedek egri püspök s a pásztói, saári apátok vesznek részt. A főesperesi látogatásokon kívül arról is van tudomásunk, hogy Lósy Imre személyesen akarta látni egyházmegyéje állapotát, azért Mehemet egri pasától nyert engedélylyel meglátogatta egyházmegyéje híveit.91)
90) Fraknói: Pázmány P. és kora. I. 507.
91) Schmitt i. m. III. 199.
