Dobó és a vallás.
Dobó és a vallás.
Nemcsak Heves vármegyében voltak ilyenek az állapotok, hanem az egész országban. Az 1550-iki országgyűlés egyik fontos tárgya, hogy a kath. vallás sérelmeit akarják orvosolni. Épen ezzel a hivatással küldik Egerbe Dobó Istvánt, hogy az egri püspökség régi jövedelmeit és javait a jogtalan bitorlóktól szerezze vissza. Dobó István az egri várban levő 3 praedikátort őrizet alá helyezi, azután Pozsonyba küldi őket vizsgálatra.63) Ő a király nevében jár el, az egyház törvényeihez ragaszkodott és magánéletében is mindenkor betartotta az egyház szabályait. Ezért be nem bizonyítható, sőt tarthatatlan az az állítás, hogy Dobó Luther tanaihoz hajlott volna. Ép ilyen hihetetlen az a mese, melyet Florimundus Remundus az egri várharczhoz fűz 1552-ben. „Ekkor indult meg Egerben a katholikusok nyilt üldözése. Magyar vérből való katona volt ennek a megkezdője. Mikor Achmed pasa megszégyenülve, gyalázattal abbahagyta a hosszas ostromot, úgy tartá ez a „Te deum”-ot, hogy kiűzé a városból a lutheránusok ösztönzésére a ferenczesatyákat, a kik éjjelt-nappalt átimádkoztak a hívek üdveért. Szomorú, még a török előtt is borzasztó látvány volt, mikor egy szegény ferenczrendit Krisztus keresztjére kötöztetve, étlen-szomjan sorvasztva pusztított el. De a barbár gaztett szerzőjét is utólérte a nemezis, mert szerencse fordultával Konstantinápolyban karóba húzatták. Emberségesebb volt Achmed pasa a barátokkal szemben, az őket Budára bocsájtá, vagy pedig Szolimán, a ki a keresztények evangéliumától áthatva a legjobb fejedelemnek beválnék, mert az üldözötteknek 3 helyet jelölt ki, hogy hitüket gyakorolhassák.”64)
63) Magyar Orszggy. Eml. III. 248.
64) Historia Domus Agriensis p. 5. Ferenczrendiek könyvtárában czáfolja F. R. elbeszélését.
