Ipar, kereskedelem.
Ipar, kereskedelem.
Az ipar- és kereskedelem pangott a hosszú pártharczok alatt. Az egri vár építkezéséhez messze vidékről hoztak iparosokat. Dobó idejében kőmíves mesterek Olaszországból és Bécsből, – az üvegesek Eperjesről, Késmárkról jöttek Egerbe. Eperjesi fazekasok készítették a kályhákat, – a „pictort” Lőcséről hozatták le. A padlókat, gerendákat, deszkákat, zsindelyeket, szóval faneműeket Rimaszombatból, Szent Domonkosról, Apátfaluról szállították, 554a vasneműeket Pelsőcz, Csetnek vidékéről. Egerben leginkább az ács, asztalos, kovács, bőr, kocsi, szíj- és kötélgyártó iparról ad bizonyságot a várbeli számadás.
A fehérneműekhez szükséges vászon, czérnaféléket az egriek a maklári vásáron szerezték be, a hol troppaui gyolcsokat, nürnbergi és boroszlói posztókat is árultak. A házi és konyhai eszközöket a maklári és egri vásárokon árusították: a fűszereket az előkelő udvartartáshoz „bors, sáfrány, szegfűszeg, aszalt szőlő, czukor, rizs, olaj, gyömbér-féléket leginkább Bécsben vásárolták.145) Gyöngyöspüspökin és Sajóhídvégen kallómalmok voltak, tehát posztót itt is készítettek. A papírt Debreczenből, Kassáról hozatták. Verancsics püspök idejében a székesegyház ablakait kassai üvegesek készítették. Ő maga írt 1563. július 6-án Kassa város tanácsához, hogy az ottani üvegesmester részére adjanak engedélyt, hogy eszközeivel Egerbe jőjjön, a székesegyház ablakaiba rakja be az üvegeket, – az üvegek és a szükséges ólom már készletben vannak.146)
145) Szederkényi i. m. II. 124–127.
146) Verancsics művei: XII. 25.
A Dobó és Verancsics idejében meghívott kiválóbb mesterembereken kívül Egerben, Gyöngyösön és a népesebb helyeken állandóan letelepedett iparosaink is voltak. Ezek az iparosok az országos szokás szerint itt szervezkedtek, czéhekbe tömörültek. Czéhszabályzataikat a városok földesuraival megerősítették. A legrégibb czéhszabályzat, mit Heves vármegyében ismerünk, az egri szabóiparosoké. Ezek azt 1455-ben Héderváry László egri püspök földesúrral újólag megerősítették. A XV. századból való a gyöngyös mészáros czéh szabályzata, ezt 1498-ban Rozgonyi István földesúr hagyta jóvá és 1561-ben Báthory Endre országbíró földesúr átiratta. A gyöngyösi csizmadia-czéh szabályzatát II. Ferdinánd erősítette meg 1635-ben.
Heves vármegyében 1660-ban készültek el az árszabálytervezettel, melyben a mértékeket határozzák meg, ezután a húsneműek árát, majd a szabók, szűrszabók, szűcsök, csizmadiák, lakatosok, kovácsok, szíjgyártók, asztalosok, vargák, takácsok, borbélyok, gombkötők, szántóvetők munkájának árszabását állapították meg.
A török időkben a török ipar lendült fel Egerben és Gyöngyösön, a mint Evlia Cselebi irataiból azt tudjuk. Élénk kereskedelemnek is kellett lennie, de pusztán néhány kereskedő nevét ismerjük a XVI. századból. Ilyenek: Kádas István, Kalmár István, Árky György, Budai Balázs, Magyar Antal. Ezektől vásároltak borsot, sáfrányt, szegfűszeget, gyömbért.148)
148) u. o. II. 214.
