Mezőgazdaság.
Mezőgazdaság.
Heves vármegye anyagi műveltségét a XV. század végén jóformán a Bakocs-kódex alapján ismertettük. A XVI.–XVII. században már több forrás áll rendelkezésünkre: a dikális, urbariális, deczimális összeírások. Ezeken kívül már egyből is, a Liber S. Joannisból, az egri káptalan birtokkönyvéből, – mint a melynek adatai legtöbb oldalúak és a vármegye legtöbb részére kiterjednek, – látjuk, hogy Heves vármegye területén a mezőgazdaság minden ágát kultiválták. A szántás alatt álló földterületek jó búzát és árpát termesztettek. Az árpaföldekre utal a sok sörszolgálmány (cerevisia), melyet árpából készítettek.111) Rozsot termesztettek a káptalan birtokain, Mezőtárkányban, Szalókon, Bocson112); zabot Poroszlón113); kendert a borsodvármegyei Zsérczen.114)
111) Liber S. Joannis, 542, 543, 544, 562.
112) u. o. 423, 433.
113) u. o. 335.
114) u. o. 336.
Az egri egyház altaristáinak búza, árpa, zab járandóságai arról tanúskodnak, hogy mind a három gabonaneműek termőhelye volt: Pásztó, Apcz, Fedémes, Lőrinczy, Tar, Terebes, Bátony, Legend, Lak, Pétervásár, Szajla, Nagyberek, Szent Jakab, Szurdokpüspöki.116) Az egri egyház altaristáinak malmai: Nagytálya felett a „fyuzes malom”, Makláron alul levő malom, Makláron Sz. Barnabás és Sz. Imre malmai között egy kétkerekű, Tihamér felső határában, Nagytálya alatt, Kistálya alatt, mely az andornaki malmon felül esik, Almagyaron, Kistályán, Tihaméron, Makláron a templom mellett, Makláron alul közel a Hadyuth-hoz.117)
116) u. o. 483.
117) u. o. 466, 467, 468, 470, 471, 475, 476 lapok;
A hüvelyes veteményeket kertekben mívelték. Az Almagyariból Tihamér felé vezető úton északra feküdt Chagi Ferencz kertje.118) A tihaméri egyház oltáros papjának két kertje volt; egyik Bátorban, másik a tihaméri plebános kertje tőszomszédságában, melyet Kusztha-nak neveztek.119) Az urbariális összeírások szolgálmányai nyújtanak fölvilágosítást a termények sokféleségéről. Eger város és Felnémet karácsony napján egy-egy font paprikával (de pipere lib 1) adóznak,120) míg a borsodvármegyei Bogach község lakói a káptalan dékánjának a lencséből adnak tizedet.121) A kassai kamarajegyzék szerint az egri várbirtokok összes falvaiból beszolgáltattak egyik évben 453 fertály zabot, 2400 fő káposztát, 3 1/4 font borsót.122) A perényi birtokokon 1553-ban Debrő 2000 fő káposztát, Kaál ugyanannyit, Tótfalu 1000 fő káposztát voltak kötelesek beszolgáltatni a földesúrnak.123)
118) u. o. 472.
119) u. o. 512.
120) u. o. 542–543.
121) u. o. 415.
122) Szederkényi i. m. II. 347–348.
123) u. o. II. 360–361.
Szalókon a káptalan dékánjának van bizonyos rétje, mely zsellérek kezén van, évenként árendát fizetnek érte.124) Ugyancsak Szalókon a káptalannak is vannak rétjei, a melyek jövedelme 2 forint 50 dénár.125) Az egri éneklő kanonoknak Makláron van nagy rétje, melyet „Cantor-Rethe”-nek neveznek, 25 forintért bérbe van adva.126) Az egri egyház egyik oltáros papjának Szalókon van két rétje.127) Az egri püspöknek az egri völgyben való szénatermeléséről a következő adataink vannak. Eger város karácsonykor köteles a püspöknek 8 társzekér szénajárandóságot (de foeno plaustra) beszolgáltatni, azonkívül kaszáláskor köteles adni 50 kaszást (falcatores), akik a szénát lekaszálják, kazalba rakják és behordják.128) Ujváros utcza a vadaskert lekaszálására tartozik adni 3 kaszást.129) Felnémet karácsonykor 8 társzekér szénával tartozik és 50 kaszást ad a kaszáláskor.130) Czegléd 6 kaszást ad, Nagytálya 8 társszekér szénát és 28 kaszást.131) Nagy-Maklár 5 társszekér szénát, Kis-Maklár 6 kaszást adnak. Vannak a püspöknek még rétjei Solymoson, hol 50 kocsi széna terem, továbbá Szénpatakon, Harsányban, azután a Szarvaskőhöz tartozó Fedémes birtokon, Bocson, Demjénben, Kerecsenden.132) – A Perényi családnak Pétervásáron volt egy urasági rétje, melyet 100 munkás alig birt lekaszálni.133) A Tisza 553mentén levő kaszálókat is felhasználták, de még igen sok az áradásos terület, hol árvíz idején „naulum”-okon, kis hajókon közlekednek.134)
124) Liber S. Joannis 433.
125) u. o.
126) u. o. 441.
127) u. o. 480.
128) u. o. 542.
129) u. o. 543.
130) u. o.
131) 544–545.
132) u. o. 546, 52, 557–558.
133) Szederkényi i. m. II. 362.
134) Liber S. Joannis. 430.
