Eger kapuinál.
Eger kapuinál.
Bercsényi a várat bevenni nem tudta. A vár népsége gyakori portyázásain összeszedett élelmi készlettel mintegy fél évig fenn tudta magát tartani. A várbeliek 564között volt két jezsuita: Markicsich Jakab és Höcklinger Ferencz, ezek végezték az isteni tiszteletet és tanították a német őrség gyermekeit. 1704-ben a tél elmultával Rákóczi Ferencz személyesen megjelent az Eger várat körülzáró táborban. Forgách Simonra bízta Eger ostromának vezetését. Négy batteriája, 13 nagyágyúja és 5 kisebb mozsár ágyúja volt a kurucz seregnek. Ez húsvét táján Zinzendorf parancsnokkal békésen megegyezett. A kapituláczió pontjai szerint a városbeli polgárság birtokait megtarthatja, szánthat, vethet, földjét mívelheti. Ha nyolcz hónap alatt a fölmentésre segítség nem érkezik, a várat a német katonák elhagyják és a kuruczoknak átadják.44) A kapituláczió hírére a lakosság lassanként visszaköltözködött Egerbe s Telekessy is visszatért Egerbe cserépvári számkivetéséből. Innen kezdve az agg főpap az egész szabadságharcz folyamán székhelyén tartózkodott. Az egri vár a jezsuiták naplója szerint 1705 január 2-án került Rákóczi kezébe. A vár őrsége a németekkel és ráczokkal fegyveresen vonult ki és ingóságaik szállítására 600 szekeret rendeltek ki. Kál felé mentek, a hol azonban a kapituláczió ellenére a kuruczok az őrség fegyvereit elvették, Zinzendorfot tisztjeivel Kassára vitték, a katonákat Rákóczi seregébe sorozták és a polgárságot családjaikkal együtt visszaszállították Egerbe.45)
44) 1704 ápr. 16. – adatok IV. 536–437.
45) Adatok IV. 538–539.
