Perek.
Perek.
Heves vármegye az 1635:18. t.-czikk alapján az 1709 jan. 3-i gyűlésén a törvényhozási eljárást külön statutummal szabályozta. 1714-ben határozatot hoztak, hogy minden egyes per után meghatározott díjat kell letenni a bírói forum javára. Ha a perlekedő felek alispáni bíróságot kérnek, 12 frtot, ha szolgabírói bíróságot, úgy 6 forintot kötelesek letenni és a helyszíni eljárásnál a bíróságok 574tisztességes ellátásáról tartoznak gondoskodni. Ez a határozat is sok viszásságot idézett elő, mert a per értékét nem vették figyelembe a perdíj megállapításánál.6) A sedria előtt szerepelnek paráznaság, lopás bűntettei, előfordulnak a boszorkánypörök is. 1705-ben Kerekjártó László felesége Tót, másképen Hegedűs Dorka ellen, 1711-ben Györky Zsuzsanna, Új István maklári lakos felesége ellen; 1726-ban Kató István és neje Pető Judit és Nagy Erzsébet ellen, 1730-ban Fábri Kata, Vámos Zsuzsanna és Veres Helena füredi özvegyek ellen emelték a boszorkányság vádját, „hogy ördögi sugalmaktól vezetve, boszorkányos mesterséggel emberekben és állatokban kárt ejtettek, Istentől elpártolva a démon zászlója alá esküdtek s a keresztény hívek veszedelmére működtek.” Az utolsó boszorkánypört Heves vármegyében 1750-ben tárgyalták özvegy Tibáné és Szegőné fülekvári lakosok ellen.7)
6) U. o. 1714 április 16.
7) A pörök lefolyását a jegyzőkönyvekből többször közli Szederkényi i. m. IV. 143–149.
