Az 1824-iki tisztujítás.
Az 1824-iki tisztujítás.
November 29-én a szavazatszedő küldöttségek kinevezésével kezdetét vette a csaknem egy évtizede húzódó tisztújítás. November 30-án reggel 8 órakor a ferenczrendieknél hallgatott istentisztelet után az adminisztrátor „anyai nyelven” mondott ékes beszédjével megnyitván a gyűlést s Halasy Károly alispántól az alispáni pecsétet, Rottenstein József főjegyzőtől a levéltár kulcsait átvévén, az első alispáni állásra Halasy Károlyt, Gosztonyi Pált, Rottenstein Józsefet, Majzik Imrét és Fejér Istvánt jelölte. A győztes Gosztonyi Pál – volt másodalispán – lett, ki 2257 szavazatot nyert, míg Halasy csak 696-ot, Rottenstein 25-öt, Majzik 12-őt, Fejér 3-at. Deczember 1-én, a folytatólagos gyűlésen, Rottenstein József, Majzik Imre, Bernáth András, Földváry Ferencz és Csoma Zsigmond jelöltek közül 1953 szavazattal Földváry lett a másodalispán, a főadószedői állást Majzik Imre nyerte el. Ugyanekkor a főispáni helytartó főjegyzőké Rottenstein Józsefet és Dobóczky Ignáczot, aljegyzővé Pappszász Józsefet nevezte ki. Deczember 2-án megválasztották Dapsy Rafaelt főügyészszé, Zábrázky Istvánt alügyészszé, Farkas Pált gyöngyösi, Bernáth András tarnai, Recsky Lászlót tiszai és Ivády Gábort mátrai főszolgabírákká. Deczember 3-án az alszolgabírákra, számvevőkre, levéltárnokra, a következő napon az esküdtekre, csendbiztosokra, útibiztosokra került a sor, 6-án pedig az adminisztrátor kinevezte a táblabírákat. A köztárgyakat 7–8-án vették elő.
Már az első alispán választásánál a választóknak csupán kisebb fele adta le szavazatát, minden következő állás betöltésénél egyre kevesbedett a szavazatok száma s a tisztújítási közgyűlés mégis 9 napon át tartott. (1824. év 893–918. vmjkl.) A tisztikarba a rendek nem azokat választották, kiket Almássy óhajtott.
A vármegyei közgyűlések már hosszú idő óta valóságos fiókparlamentek voltak. Az országgyűlés szünetelvén, a rendek a megyegyűléseken tanácskoztak az országos ügyekről, innen intézték az uralkodóház és a kormányhoz felirataikat, itt védelmezték teljes erejükkel a megtámadott alkotmányt.
Sok huzavona után végre 1825. évben Ferencz király összehívta az országgyűlést s a vármegye augusztus 16-iki közgyűlésén megválaszthatta felkiáltással 597a követeit: a táblabírák közül báró Orczy Lőrinczet, a tisztviselők közül – az első alispán visszalépése miatt – Földváry másodalispánt. (1825. év 791. vmjkl.)
