Országos ügyek.
Országos ügyek.
Hogy a királyi meghívó levél készületlenül ne találja a rendeket, ezeket a reformokat vette beható tárgyalás alá. Az április 4 és következő napjain a kereskedésbeli tárgyakról és a váltó és kereskedelmi törvényekről szóló operatum került szőnyegre. A vita folyamán a vármegye rendei egyértelműleg követelték a nemzeti bank felállítását. (1822. év 138., 153. vmjkl). Az országos politikai dolgok (publico politicum) tárgyában elhatározták: hogy a tisztválasztás ezentúl is 3 évenként történjék; szavazati joggal a bevett vallásfelekezetek lelkészei is bírjanak, a felfüggesztett tisztviselőket ezentúl is a főispán helyettesítse, a szabad királyi városok közvetetlenül a helytartótanács rendelkezése alá kerüljenek. Az országgyűlési követek, ha a többség nem kétes, felkiáltással választassanak s a követi utasítás a választás előtt dolgoztassanak ki. Június 19-én az úrbérügy került megvitatás alá. Jellemző a rendek amaz állásfoglalása, hogy a jobbágyi haszonélvezetek szabad adásvétele mellett a földesúr tulajdonjoga ezentúl is érintetlen maradjon s ha a földesúr a jobbágy-házhelyhez nyúlni kénytelen, csupán az épületek árát tartozzék megfizetni, az adásvételt azonban csak a szorosan vett földmívesek gyakorolhassák s következőleg a zsidók, kik a földet nem önkezűleg mívelik, a vétel jogát ne élvezhessék, a vadászati jogot a földesúr továbbra is gyakorolhassa, A jobbágyok egymásközött való panasza az úriszéken, ellenben a jobbágy és földesúr között fennforgó kereset – minthogy senki önmagának bírája nem lehet – a vármegyei törvényszéken intéztessék el. (1832. év 776., 779. vmjkl.) A katonai adóügy (contributionale commissariaticum) tárgyalásánál a rendek főtörekvése oda irányult, hogy az adófizetők kevesebb rovás után a teherviselésben enyhülést érezzenek, a katonai kicsapongások megfenyítésében pedig azt a követelést támasztották, hogy a tettesek kinyomozására polgári és katonai vegyes bizottság alakuljon, a katonai bíróság határozata a politikai hatósággal is közöltessék. (1832. év 908., 911., 922., 952. vmjkl.) A törvényes tárgyak, vagyis a polgári és büntető peres ügyek szabályozása tíz napon át foglalkoztatta a megyegyűlést, az e tárgyban hozott határozatokkal azonban – bár jogtörténeti szempontból nagyfontosságúak voltak – az anyag nagy terjedelménél fogva e helyütt bővebben nem foglalkozhatunk. (1832. év 957., 978., 987., 999., 1005., 1051., 1060., 1074.vmjkl). Október 2-án az egyházi és hagyománybeli tárgyak, továbbá a nemeseknek fegyverben való gyakorlásáról, végre az ifjúság tanításáról szóló munkálatok kerültek szőnyegre. Ez utolsó ügyben nevezetes a vármegye abbeli követelése, hogy a pesti egyetem oszlassék el olyformán, hogy ott csupán a gazdasági, mérnöki és hittudományi szak maradjon, míg a jogtudományi és a bölcsészeti szak Budára vagy Váczra, vagy Egerbe helyeztessék át. (1832. év 1089., 1093., 1100. vmjkl.)
Midőn a vármegye a nov. 14-iki közgyűlésén a bányászati ügyre vonatkozó operatummal végzett, megérkezett a királyi meghívó-levél a decz. 16-án megnyíló országgyűlésre. Megválasztották tehát a követeket is Dobóczky Ignácz és Brezovay József személyében.
Az előző országgyűlésen már hangoztatott követelményeken kívül meghagyták a követeknek, hogy az országos munkálatok tárgyalásakor a vármegye határozatait képviseljék. Pestvármegye átiratait nemzeti leánynevelő-intézet alapítása, Pest és Buda között állandó híd építése tárgyában, Szatmárvármegye kérelmét az erdélyi részeknek a magyar hazával való szorosabb egybekapcsolása ügyében, Abaúj megye kivánságát a Kassai vásárokon a nemes mesterembereknek a taksa-fizetéstől való felmentése tárgyában, Aradvármegye követelését a magyar indigenatusnak csak érdemes és a magyar nyelvben jártas egyének részére való adományozása iránt, végre Verőcze megye ama kérését, hogy magyar nyelv megyéjükben is érvényesüljön, szintén pártolni tartoztak az országgyűlésen. Az országgyűlés alatt több rendbeli pótló utasításokat is kaptak a követek.
604Rottenstein másodalispán időközben hirtelenül meghalt. Az 1833. évi február 11-ikére összehívott megyegyűlést Farkas Pál főszolgabíró vezette, felolvasván Pyrkernek Pozsonyból az országgyűlésről irott levelét, hogy a másodalispáni állásra a tisztújításig Kállay István táblabírót – kit az előző évben az első alispáni székbe akart ültetni – helyettesítette. Nagy elkeseredést szült ugyan a főispán ez újabb sérelmes intézkedése, de minthogy a helyettesítés kifejezetten csak a tisztújításig szólt, a béke kedvéért – tiltakozásuk hangsúlyozása mellett – nem szegültek ellene s Kállaynak az alispáni pecsétet s a gyűlés elnökségét átadták, de nem feledkeztek meg az elhunyt másodalispánról, kinek érdemeit jegyzőkönyvileg megörökítették. (1833. év 193. vmjkl.)
