Székhelykérdés.
Székhelykérdés.
A gyűlés legfontosabb tárgya a székhelykérdés volt. A vármegye még 1835. évben elhatározta, hogy székhelyét Gyöngyösre teszi át s ott új székházat épít. De mivel a kivitel főleg anyagi szempontból leküzdhetetlen nehézségekbe ütközött – a székházépítésre megajánlott 70.000 frt. kétszerese sem lett volna elég – a székhely-áthelyezés kérdése lekerült a napirendről. (1838. év 1045., 1059. vmjkl., 1839. év 189. vmjkl.) Ellenben a következő évi február 28-án elhatározták a rendek az egri székház kibővítését, rabdolgozó-intézet felállítását, a levéltár kibővítését, a tiszti ügyészi s a központi szolgabírói hivatal elhelyezését.
Közben megérkezett a királyi meghívólevél az 1839. év június 2-án Pozsonyban megnyíló országgyűlésre. A május 16-iki követválasztáson Pappszáz Lajos és Beőthy Lajos ellenzékiek állottak szemben Brezovay Imre és Utassy István kormánypártiakkal. A választás a legszebb elvi küzdelem képét tárja elénk. 607A már országosan szervezkedett konzervatív és liberális-párt hatalmi mérkőzése volt ez a vármegyében, hol a liberálisok fehér tollal, a konzervatívek fekete tollal díszítve jelentek meg. Annyian voltak a szavazók, hogy a közgyűlési terem, ha még egyszer akkora lett volna, sem fogadhatta volna be valamennyit. Pappszász 2099, Beőthy 1998 szavazatával szemben Brezovay 1230, Utassy 1091 szavazatot nyert, tehát a liberális-párt nyerte meg a csatát. A megválasztott követek ezúttal már esküt tettek a közgyűlés előtt.
