Építkezések.
Építkezések.
Volt tehát főispánja a vármegyének, de a főispánnak nem volt lakása, kényszerült bérházban meghúzódni. A törvényhatóság belátta a helyzet visszás voltát s 1891. évi jan. 19-iki gyűlésben elhatározta a főispáni lak építését. A törzsvagyon-alapból 30 ezer frtot vett kölcsön oly feltétellel, hogy a kölcsönösszeg a vármegyétől a főispáni hivatalos helyiség czímén fizetett évi 500 frtból s az államkincstártól főispáni lakpénz czímén fizetett évi 600 frtból 50 év alatt megtérüljön. Igy jött létre a főispáni lak. A két oldalépületet néhány év mulva az államkincstár emeltette. (1891. év 8., 184. sz. határozat).
Ez időtájban más nagyobbszabású építkezésekbe is belebocsájtkozott a törvényhatóság. 1888. évi 205. sz. közgyűl. határozatával elhatározta a vármegyei árvaszéki épület emelését s e czélra a következő évi április 29-én 17.064 frtot szavazott meg. 1889-ben átalakította a gyöngyösi régi lovassági laktanyát 146.602 kor. költséggel s megkezdte az egri gyalogsági laktanya építését. Ez építkezés költségei 802.380 korona összegre rúgtak. A gyöngyösi új lovassági kaszárnya emelése 1891-ben vette kezdetét, 1893-ban készült el s építési költsége 853.596 korona áldozatot kívánt.
Ha már az építkezésekről szólunk, itt emlékezünk meg a vármegye székházán 1893-ban teljesített átalakítási munkálatokról. A székház bolttetőzetén 635veszedelmes repedések támadtak. Lebontották tehát úgy az első, mint a második emelet utczai frontján a boltozatok legnagyobb részét és vasgerendázatra fektetett sima tetőzettel látták el. Ekkor épült a karzat is a közgyűlési teremben. Az átalakítási költségek 39.593 frtot tettek ki. Ez alkalomból létesült a vármegyei székház-építési alap. (1893. év 384., 427. sz. hat.)
