Politikai élet.
Politikai élet.
Az 1892. évi képviselőválasztásokat a szokottnál is élénkebb pártmozgalmak előzték meg. Április 24-én szervezkedett újból a vármegyében az ellenzék is, a kormánypárt is. Az ellenzék a kaszinóban értekezett s elnökévé Imre Miklóst, jegyzőkké dr. Nánássy Ödönt és dr. Alföldi Dávidot választotta. A végrehajtóbizottság elnöke Imre Miklós, helyettes elnöke Szederkényi Nándor lett. A kormánypárt elnökévé Széky Pétert, jegyzőjévé Csókás Istvánt választotta. A végrehajtó-bizottság élére Dobóczky Ignácz állott, alelnökei Babics Béla, báró Orczy Kerubin, Scheidl Ágoston lettek.
A választásról ugyanazt mondhatjuk, mint az 1881. éviről, mert ezúttal is kizárólag ellenzéki képviselőket küldött a vármegye az országgyűlésre, és pedig Eger város Szederkényi Nándor függetlenségit, Gyöngyös város Hentaller Lajos függetlenségit, a pétervásári kerület Ivády Béla nemzeti pártit, a kápolnai Okolicsányi László függetlenségit, a nagyfügedi Nánássy Ödön függetlenségit, a gyöngyöspatai Kürthy Sándor függetlenségit, a poroszlói Csávolszky Lajos függetlenségit.
A kormánynak az egyházpolitikai téren tett kijelentései és igéretei megszólaltatták a vármegyét is – liberális és demokrata szellemben. A szabadelvűek is,. az ellenzékiek is pártgyűlést tartottak a megyegyűlést megelőzőleg s mindkét párt nyilt kérdésnek tekintette az egyházpolitikát. A párthatározatok következménye az lett, hogy a vallás szabad gyakorlata, a zsidó vallás reczepcziója, az állami anyakönyvvezetés, a kötelező polgári házasság behozatala, a kath. autonomia megvalósítása érdekében a vármegye feliratot intézett 1893. évi április 24-iki gyűléséből a kormányhoz. Az indítványt Babocsay Sándor tette s a bizottság 130 szóval fogadta el 95 ellenében. (1893. év 182. sz. hat.)
