Szervezkedési szab. rendelet.
Szervezkedési szab. rendelet.
Közben napvilágot látott a vármegye szervezkedési szabályrendelete, mely öt részre oszlott:
I. A tisztikar, segéd- és kezelőszemélyzet létszámáról, hatásköréből, a munka felosztásáról, a fizetések mennyiségéről, a napidíjak fokozatáról. Az alispán fizetése 2000 frt, lakása természetben, főjegyzőé 1300 frt – 200 frt, 2 aljegyzőé egyenként 900 frt – 200 frt, főügyészé 1300 frt, – 200 frt, árvaszéki elnöké, főpénztárnoké egyenként 1300 frt, – 200 frt, 4 árvaszéki ülnöki, 1 főszámvevőé egyenként 1000 frt – 200 frt, levéltárnoké 800 frt – 200 frt, szolgabíróé 1072 frt és 400 frt útiátalány, első főorvosé 600 frt és 400 frt útiátalány stb.
II. A megyének szolgabírói járásokba osztása:
1. Felső-Tarnajárás. Községek: Besenyő, Dormánd, Deménd, Erdő-Telek, Eger-Szalók, Füzes-Abony, Kaál, Kompolt, Kerecsend, Maklár, Mezőtárkány, Nagy-Tálya, Szóláth, Puszták: Felsőtelek, Hanyi, Kisbuda, Nagyút, Pázmánd, Szóláth, Szikszó, Szalók, Tepély, Tenk.
2. Közép-Tarnajárás. Községek: Aldebrő, Detk, Domoszló, Feldebrő, Felsőnána, Halmaj, Kápolna, Karácsond, Ludas, Markaz, Szent-Mária, Tófalu, Ugra, Verpelét, Vécs, Visonta. Puszták: Balpüspöki, Felfalu, Tarnócza.
3. Alsó-Tarnajárás. Községek: Átány, Bod, Boczonád, Erk, Heves, Kömlő, Méra, Nagyfüged, Pély, Szaránk, Tarna-Örs, Tarna-Szentmiklós, Visznek, Vezekény, Zsadány. Puszták: Alatka, Báb, Bútelek, Csász, Fogacs, Hatrongyos, Kisfüged, Miske, Szárazbeő, Tarcsa.
4. Gyöngyösi 1-ső, vagyis pásztói járás. Községek: Apcz, Csány, Ecséd, Fancsal, Hasznos, Hatvan, Hort, Monostor, Pásztó, Szent-Jakab, Szurdok-Püspöki, Tar. Puszták: Alsó-Huta, Felső-Huta, Filimes, Kerekudvar, Kis-Jobbágyi, Kis- és Nagy-Gombos, Muzsla.
5. Gyöngyösi 2-ik, vagyis gy.-patai járás. Községek: Atkár, Adács, Gyöngyös-Püspöki, Gyöngyös-Halász, Oroszi, Pata, Réde, Szűcsi, Sólymos, Saár, Tarján, Vámosgyörk, Veresmart. Puszták: Bene, Encs, Kis-Réde, Tas.
6. Felső-Tiszajárás. Községek: Kis-Köre, Nagy-Ivány, Poroszló, Sarud, Szent-Imre, Tisza-Halász, Tisza-Nána, Tisza-Füred, Tisza-Igar, Tisza-Eörs, Tisza-Derzs, Tisza-Abád, Tisza-Szalók, Tisza-Szőllős, Tisza-Eörvény. Puszták: Csapóköz, Csaszlód, Cserőköz, Domaháza, Gacsa, Gócs, Hídvég, Magyarát, Őrsipuszta, Tomaj, Várfenek.
7. Közép-Tiszajárás. Községek: Búra, T.-Beő, Déva-Ványa, Fegyvernek, Kenderes, Roff, Török-Szent-Miklós, Puszták: Akolhát, Balla, Bánhalma, Cséfa, Ecseg, Gabonás, Gyenda, Hegyesbór, Kérsziget, Kengyel, Kakat, Poó, Szakállas, Szent-Tamás, Taskony, Túr-Pásztó.
8. Alsó-Tiszajárás. Községek: Alattyán, Bessenszög, Keőtelek, Nagy-Kürű, Szolnok, Szajol, Szent-Ivány, Tisza-Püspöki, Tisza-Süly. Puszták: Alcsi, Derzsi-Gát, Fokorú, Jenő, Kürt, Mizsa, Szög-Szent-Ivány, Szászberek, Szanda, Varsány, P.-Süly.
9. Tiszazúgi járás. Községek: Csépa, Czibakháza, Földvár, Inoka, Kürt, Nagy-Rév, Szelevény, Sas, Ugh, Vezseny, Várkony. Puszták: Benő, Csámpa, Gyalú, Gyüger, Homok, Istvánháza, Marthfű, Sárszög, Sáp, Szelevény, Zsiger.
10. Felső-Mátrajárás. Községek: Balla, Bodony, Derecske, Dorogháza, Erdőkövesd, Füzes, Istenmezeje, Ivád, Mindszent, Maczonka, Nádújfalu, Nagy-Bátony, Pétervásár, Parád, Recsk, Szuha, Váraszó, Puszták: Dorog, Felső- és alsó-Ivány, Kis-Bátony, Lak, Felső- és alsó-Lengyend, Ó-Huta, Szuhai-Huta, Szederkény, ardona, Tiribes, Vezekény.
11. Alsó-Mátrajárás. Községek: Aranyos, Bekölcze, Bátor, Bocs, Bakta, Csehi, Felnémet, Fedémes, Lelesz, Mikófalva, Szarvaskeő, Szúcs, Szent-Erzsébet, Szent-Domonkos, Sirok, Szék, Szajla, Terpes. Puszták: Bolya, Butaj, Kőkút, Kis-Bátor, Ördög-Falva, Pósvár, Rozsnak, Tipaszó, Villó.
III. Az állandó választmány szervezete. E fejezetből megtudjuk, hogy az három szakosztályra oszlott: a) közigazgatási és tanügyi, b) pénzügyi és gazdasági, c) közlekedési és közmunkaügyi szakosztályokra.
IV. A megyének választási kerületekre osztása. E fejezetből legyen elég csupán annyit jelezni, hogy a patai kerület 30, a szolnoki 20, a fügedi 25, az abádi 62934, a kápolnai 49, a pétervásári 39, tiszanánai 38, a mezőtúri 16, az egri 25, a gyöngyösi 20 megyebizottsági tag választására nyert jogosultságot.
V. A kettős vármegye árvaügyi szabályai, (1872. év 32. vmjkl.)
Mikor a vármegye ekként befejezte szervezkedését, a községek rendezéséről is szabályrendeletet készített s megalakította a községi képviselőtestületeket.
A márcziusi közgyűlés egyik legérdekesebb epizódja épen a községek belügyi rendezésének kérdése volt. A vita folyamán a nép emberei részéről örvendetes érdeklődést s gyakran igen talpraesett, sőt néha meglepő gyakorlati észrevételeket lehetett hallani. Különösen feltünt az ügy tárgyalása folyamán ama – minden pártérdeken felülemelkedő – tárgyilagosság, mely tisztán csak a közügy javára irányzott vitatkozásokban nyilvánult.
