Közgazdasága.
Közgazdasága.
A község közgazdasági viszonyainak fejlődésére vonatkozó adataink nincsenek, legfölebb a közigazgatás adatai nyujthatnak némi felvilágositást, s ezekből látjuk, hogy Pásztó is, mint minden oly község, hol a XVI–XVII. században erőteljes ipari, illetőleg polgári rend nem alakult ki, egyszerűen csak a népesség természetes szaporodásának megfelelőleg nagyobbodott. Gazdasági kulturája a szaporodás következtében előállott szükségletnek s az általános gazdasági felvilágosodás természetes törvényeinek hatása alatt jutott el mai fejlettségére, a mely azonban haladásra s vagyonosodásra hivatottságával épen nem áll egyenes arányban.
A község elég kedvező viszony mellett sem tudott megvagyonosodni, mert a kötött birtokok nagy kiterjedése miatt nem volt alkalma földet szerezni, már pedig őstermeléssel foglalkozó népünk csakis ingatlanban s különösen földbirtokban tudja tőkéjét stabilizálni. De nem tudott megvagyonosodni azért sem, mert néhány évtizedig tartó virágzás után a filloxéra lassanként tönkre tette az előbb oly nagyarányú szőlő és bortermelést. Ezzel megkezdődött Pásztónak és környékének a hanyatlása. A jobb módhoz szokott kisbirtokos földmívelő nép egyre szegényedett, a mi maga után vonta a többi osztályok szegényedését is. E szomorú anyagi hanyatlás napjainkban is tart. A kisebb földek gyakran cserélnek gazdát, régi, törzsökös pásztói családok mennek tönkre és legújabban is a gazdát cserélt kis birtokokból egy nagy birtok keletkezett, mely egyre terjeszkedik. Pásztónak agrogeologiai alakulata is kedvező, mert talajában a nehéz kötött barna s vöröses agyag – a könnyebb humuszos és a régi Zagyvától iszapolt könnyebb agyaggal váltakozik. Van szőlőtermelésre használt homoki része is. A Zagyvától elválasztott nógrádi határ jórésze is pásztóiak birtokában lévén, elég czélszerű 177arányban oszlik meg a nehezebben és könnyebben mívelhető és az erősen és gyengébben kötött talaj. Földjeinek minősége szintén kedvező, s bár minden mívelési ág megtalálja a neki szükséges talajt, mégis főtermelési ága a gabonafélék termesztése. Búza igen szép és jó terem és átlagos súlya jól mívelt gazdaságban alig van 79–80 kilogrammon alul (100 liter mennyiségnél.) A rozs a kötött talajon gyengébb, de az is kifogástalan. Az árpa, zab, kukoricza, különösen a belterjesen kezelt gazdaságokban, szintén igen jó minőségű, burgonyát s takarmányrépát leginkább csak házi s piaczi szükségletre termesztik; a nagyobb birtokokon azonban szép eredménynyel mívelik a czukorrépatermelést is, melyet a közeli selypi és hatvani czukorgyáraknál értékesítenek.
Platthy Adorján dr. úrilaka Pásztón.
Kiss Ernő úrilaka Pásztón.
Gróf Almásy Kálmán kastélya és parkja Pásztón.
A pásztói alapítványi „Margit” kórház.
Mindeme kedvező feltételek ellenére s az utóbbi évek rosz időjárási viszonyai miatt a gazdák, megfelelő forgó tőke hiányában, nem tudnak áttérni a belterjes gazdálkodásra és a néhány évvel ezelőtt szép sikerrel folytatott szarvasmarha- és állattenyésztés és kereskedés is hanyatlik. Oka ennek még a legelő-terület kicsinysége is. Pásztó 539 k. hold legelőjéből kb. 100 hold hasznavehetetlen, úgy, hogy e közös legelőn mindössze 373 db. szarvasmarha, s 115 db. növendék és felnőtt sertés s néhány kecske találhat táplálékot, száraz években ezek is csak annyit lelnek, hogy éppen nem pusztulnak el.
A község állatállománya a következő: magyar fehér ökör: 101, vörös ökör 64, piros tarka: bika 6, növendék 94, tehén 244, üsző 150, tinó 134. Borzderes: tehén 27, üsző 8. Ló: kancza 87, herélt 83. Sertés: kan 2, nagy sertés 143, növendék 170. Szamár 22. Kecske 47. Ezenkívül a nagy uradalmakban van még 800 db. juh.
A község határa 5642 k. hold és 627 öl, melyből 1350 k. hold beépített terület és beltelek, a mívelés alatt álló 4292 holdnyi területből pedig 1433 k. hold és 566 öl. Ehhez még a nógrádi oldalon kb. 1200 holdnyi kisbirtok járul. A három nagy s két középbirtokhoz a nógrádi oldalon kb. 500 hold erdő és 200 hold szántó tartozik, valamint a hosznosi határból is kb. 400 hold erdő.
